A cél fölé emelkedett az infláció februárban

Februárban 3,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. A tényadat megegyezik a Világgazdaság előzetes elemzői konszenzusával.

Januárhoz képest 0,7 százalékos drágulást mértek, elsősorban az élelmiszerekért kellett többet fizetni, az áremelkedés 1 százalékos volt a termékkategóriában. A maginfláció a várakozásoknak megfelelően 4,2 százalékról 4,1 százalékra mérséklődött.

A legnagyobb mértékben, mintegy 9,9 százalékkal a szeszesital és dohányárú termékkategória drágult. A tartós fogyasztási cikkek 3,8 százalékkal kerültek többe, mint egy hónappal korábban, az élelmiszerekért 3,4 százalékkal kellett többet fizetni a boltokban. A ruházkodási cikkek 1,6 százalékkal lettek olsóbbak. Az üzemanyagok 4,6 százalékkal drágultak egy év alatt.

Márciusban 4 százalék közelébe emelkedhet az infláció, míg áprilisban az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti alacsony bázisára, az üzemanyagárak megugrása és a dohánytermékek jövedéki adójának további emelése miatt 5 százalék fölé ugorhat, azonban a nyári hónapokban visszaesik a tolerancia sáv felső széle, azaz 4 százalék alá, a maginflációs mutatókat pedig nem befolyásolja – írja Suppan Gergely a Takarékbank elemzője.

Így idén 3,9-4 százalék -os átlagos inflációra számítunk a tavalyi 3,3 százalék után.

Az inflációra mindazonáltal a számos felfelé mutató kockázat miatt nem zárható ki, hogy az év hátralevő részében sem kerül vissza a tolerancia sávba, így kiemelten szükséges figyelni a szolgáltatói árak, valamint a maginfláció alakulását. Az év elején mérsékelheti az inflációt a sertéspestis következtében elszálló sertéshúsárak kiesése a bázisból, valamint a sertéshúsárak csökkenése – fejtette ki a pénzintézet elemzője.

Ezzel szemben a tavalyi elejéhez képest lényegesen gyengébb forint erősítheti az inflációt, ami látszik a tartós fogyasztási cikkek esetében, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolja.

A lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése jelentősen lefékeződött.

Az üdülési szolgáltatások árait jelentősen mérsékelték a járvány második hulláma miatt meghozott újabb utazási korlátozások és az idegenforgalom ismételt zuhanása.

Ellentétesen alakulnak az élelmiszerárak is, a sertés, és általában a húsárak az utóbbi néhány hónapban elkezdtek csökkenni, ami jórészt a koronavírus hatása (döntően a HORECA szektor keresletének visszaesése miatt), a sertéshúsárakat ezenkívül lehúzza, hogy a Németországban kitört sertéspestis miatt a német kivitelt megtiltották az ázsiai országokba, így ez az árumennyiség az európai piacokon maradt, jelentős túlkínálatot okozva.

Ezzel szemben a katasztrofális tavalyi gyümölcstermés miatt elszálltak a gyümölcsárak, a búzaárak emelkedése miatt pedig emelkedhetnek a liszt és pékáruk árai.

A takarmányárak érdemi emelkedése pedig előbb-utóbb megjelenhet a hús- és állati termékek áraiban. A járvány második hulláma ellen hozott újabb korlátozó intézkedések, valamint a parkolási díjak újabb felfüggesztése rövidtávon várhatóan fékezheti az inflációt.

Ezzel szemben a kínálati oldal gyengülése, kapacitások kiesése párosulva a később várhatóan felfutó kereslettel magasabb inflációhoz vezethet, ugyanakkor idén a feltehetően javuló kockázatvállalási hajlandóság miatt a forint erősödhet, ami viszont mérsékelheti az inflációt. Az inflációt a dohánytermékek jövedéki adójának további emelése is növeli – írja a szakértő.