Három évszázada nem tapasztalt mélységű recesszióba sodorta a brit gazdaságot tavaly a koronavírus-válság, de a legújabb számítások azt mutatják, hogy a veszteségeket a jövő év közepéig be lehet hozni
- mondta szerdán Rishi Sunak brit pénzügyminiszter.
Sunak, aki a londoni alsóházban ismertette az áprilisban kezdődő 2021-2022-es pénzügyi év költségvetési tervezetét, felidézte, hogy a brit hazai össztermék (GDP) tavaly csaknem 10 százalékkal csökkent.
A brit statisztikai hivatal (ONS) minap ismertetett első becslése szerint a brit GDP-érték 2020 egészében átlagosan 9,9 százalékkal zuhant, és ezzel a 2013-ban mért szintre esett vissza.
Ilyen mértékű visszaesésre 1709 rendkívül zord tele óta nem volt példa a brit gazdaságban.
Rishi Sunak azonban szerdai beterjesztésében közölte: a brit kormány számára költségvetési és makrogazdasági előrejelzéseket készítő független elemzőintézet (Office for Budget Responsibility, OBR) legfrissebb előrejelzése azzal számol, hogy a hazai össztermék értéke 2022 közepére – a korábbi várakozásnál fél évvel előbb – ismét eléri a koronavírus-járvány előtti szintet.
A pénzügyminiszter hangsúlyozta:
a korábban vártnál gyorsabb kilábalás elsődleges tényezője a rendkívül lendületesen haladó nagy-britanniai oltási kampány, amely lehetővé tette, hogy a brit kormány részletes nyitási menetrendet dolgozzon ki.
E menetrendben – amelyet Boris Johnson miniszterelnök ismertetett a múlt héten – az áll, hogy ha a kormány által kidolgozott kritériumrendszer mindegyik pontja teljesül, június 21-ig a koronavírus-járvány megfékezését célzó összes korlátozást fel lehet oldani Nagy-Britanniában.
Rishi Sunak a költségvetési tervezetet ismertető szerdai beszámolójában ugyanakkor rendkívül komor képet festett azokról a károkról, amelyeket a járvány a brit közfinanszírozásban és a reálgazdaságban okozott.
A pénzügyminiszter elmondta: az OBR jelenlegi számításai szerint a koronavírus-válságból eredő veszteségek miatt a brit hazai össztermék értéke még öt év múlva is három százalékkal alacsonyabb lesz annál a szintnél, amelyet a járvány nélkül addigra el lehetett volna érni.
Az előrejelző intézet várakozása szerint azonban a brit gazdaság az idén 4 százalékkal, jövőre 7,3 százalékkal – évtizedek óta nem mért ütemben – növekszik.
Az ötéves előrejelzési távlat utolsó három évében az elemzőműhely 1,6-1,7 százalékos éves GDP-bővülési ütemeket vár.
Rishi Sunak ugyanakkor kiemelte azt is, hogy a koronavírus-válság hatásainak enyhítésére előirányzott idei és jövő évi kormányzati intézkedések a jelenlegi számítások alapján 407 milliárd font (171 ezer milliárd forint) költségvetési kiadással járnak.
Ebben a környezetben a brit közfinanszírozási rendszer már a most lejáró pénzügyi évben rekordösszegű, 355 milliárd font hitelpiaci forrásbevonásra kényszerült. Ez az éves brit hazai össztermék 17 százaléka, és ilyen mértékű államháztartási hiányra a második világháború óta nem volt példa – hangsúlyozta a brit pénzügyminiszter.
Sunak elmondta:
a költségvetési tervezet még a következő pénzügyi évben is 10,3 százalékos GDP-arányos deficittel számol.
A költségvetés hitelpiaci forrásigénye ugyanakkor 2022-2023-ban 4,5 százalékra, 2023-2024-ben 3,5 százalékra, az utána következő két pénzügyi évben 2,9, illetve 2,8 százalékra csökken a szerdán ismertetett előrejelzés szerint.
A pénzügyminiszter elmondta: a GDP-arányos brit államadósság-ráta várhatóan 97,1 százalékon tetőzik a 2023-2024-es pénzügyi évben, és utána lassú ütemű csökkenésnek indul.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.