Javította a tavalyi GDP-adatot a statisztikai hivatal

Az előző negyedévhez képest 1,4 százalékkal nőtt, az egy évvel korábbihoz viszonyítva 3,6 százalékkal csökkent a magyar bruttó hazai termék (GDP) – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből.

A második becslés számai javultak, az előzetes adatközléskor negyedéves alapon 1,1 százalékos növekedésről és éves alapon 3,7 százalékos csökkenésről számolt be a statisztikai hivatal. A 2020-as visszaesés mértéke 5,1 százalékról 5 százalékra javult.

Jól húzott az ipari export

A bruttó hazai termék 2020. negyedik negyedévi, 3,6 százalékos csökkenéséhez termelési oldalon a szolgáltatások 3,2, a mezőgazdaság 0,2, az építőipar pedig szintén 0,2 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül a leginkább (1,1 százalékponttal) a szállítás, raktározás fogta vissza a GDP-t. Az ipar 0,4 százalékponttal javította a gazdasági teljesítményt. A felhasználási oldalon a végső fogyasztás 1,8, a bruttó felhalmozás pedig 2,4 százalékponttal járult hozzá a GDP-csökkenéséhez. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 0,6 százalékponttal növelte a gazdasági teljesítményt.

Az ipar teljesítménye 2,2, ezen belül a feldolgozóiparé 2,4 százalékkal nőtt a tavalyi negyedik negyedévben előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a közúti jármű gyártása és a villamosberendezés-gyártás növekedése járult hozzá az ipar bővüléséhez. Az építőipar hozzáadott értéke 3,9, a mezőgazdaságé 5,6 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 5,7 százalékkal csökkent. A legnagyobb visszaesés a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (–51,1 százalék), illetve a szállítás, raktározás (–20 százalék) nemzetgazdasági ágban volt.

A háztartások tényleges fogyasztása 4,2 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakihoz képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 3,4 százalékkal csökkent. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása ennél nagyobb mértékben, 6,1 százalékkal lett alacsonyabb az egy évvel korábbinál, miután a nem rezidensek (pl. turisták) fogyasztási kiadása jelentős mértékben visszaesett a negyedik negyedévben is. Ezen belül a tartósság szerinti összes csoport – azaz a tartós (–2,6 százalék), a féltartós (–5,1 százalék), a nem tartós (–0,6 százalék) termékek, illetve a szolgáltatások (–12 százalék) – esetében visszaesett a hazai fogyasztási kiadások volumene. A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 2,7 százalékkal alacsonyabb lett.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás a negyedik negyedévben 1,2 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest. A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 8,1 százalékkal csökkent. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában – folyó áron – aktívum keletkezett, 337 milliárd forint értékben. Mind az export, mind az import volumene nőtt (1,7 és 0,9 százalékkal). Az áruforgalomban a kivitel 9,6, a behozatal 3,8 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 25,8 , importja 13,1 százalékkal zuhant.