Még hónapokig kivárásra játszhat az MNB

Márciusban 3,7 százalék volt az éves alapon mért infláció, ez jelentősen meghaladja a februári 3,1 százalékot – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. A tényadat megegyezik a Világgazdaság előzetes elemzői konszenzusával, és a mutató a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3,5–3,9 százalékos előrejelzése szerint a 2–4 százalékos célsávján belül alakult.

Egy hónap alatt 0,7 százalék volt a drágulás, leginkább az üzemanyagok és a dohánytermékek ára emelkedett. A maginfláció a februári 4,1-ről 3,9 százalékra mérséklődött, az MNB által kalkulált adószűrt maginfláció pedig 3,4-ről 3,1 százalékra csökkent.

Az MNB fókuszában az adószűrt maginfláció van, amely ugyan emelkedhet a következő hónapokban, ám a célsávon belül marad, így a jegybank kivárhat – mondta a Világgazdaságnak Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A fogyasztói árindex emelkedése ellenére márciusban számottevően csökkent az adószűrt maginfláció. A júniusi inflációs jelentésig várhatóan nem lesz érdemi új információja az MNB-nek a gazdasági nyitás inflációs hatásairól, az esetlegesen tartósan emelkedő drágulási ütemre azonban inkább csak szeptemberben reagálhatnak. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője azt hangsúlyozta, hogy a gazdaság nyitásakor várható kereslet-kínálati súrlódásokra a beérkező adatok ismeretében válaszolhat az MNB, ám inkább a tartós tendenciákat figyelhetik.

A következő hónapokban a bázishatások és a gazdaság újranyitásával járó keresleti sokk miatt a fogyasztói árindex további jelentős erősödésére számíthatunk – húzta alá Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Átmenetileg 5 százalék fölé emelkedhet a pénzromlás, 2021 egészében 4 százalék lehet a drágulás üteme. Az MNB áprilisra 4,6–5,5, májusra 4,3–5,6, júniusra pedig 3,8–5,4 százalékos inflációt vár. Németh Dávid a nyárra 4 százalék alá csökkenő fogyasztói árindexre számít, szerinte nagyjából 3,5 százalék körül alakulhat a mutató. A banki elemző szerint a drágulás pontos mértékét elsősorban a szolgáltatások újraindulása utáni árképzés határozhatja meg. Az ingyenes parkolás megszüntetése 0,2 százalékponttal növelheti az inflációt, de az olajárak további emelkedése és az idényáras élelmiszerek ára is befolyásolhatja a fogyasztói árindexet.

A K&H Bank vezető elemzője ez évre az MNB előrejelzésével megegyező, 3,8-3,9 százalékos éves inflációt vár. Regős Gábor figyelmeztet:

sok szolgáltatás nem volt elérhető márciusban, az árfelírás nem történhetett meg ténylegesen, így a gazdaság nyitása utáni árképzés határozhatja meg az inflációt a következő hónapokban.

A bezárni kényszerült létesítmények egy része csődbe mehet, ezért a kereslet jelentősen meghaladhatja a kínálatot, ami árfelhajtó hatású lehet – tette hozzá. Németh Dávid rámutatott:

az év folyamán hullámzó lesz a fogyasztói árindex, az év végére ismét emelkedhet, decemberben 4–4,5 százalékos infláció várható.

A jövedéki adó és az olajár hajtotta az inflációt

A legnagyobb mértékben, 10,3 százalékkal a szeszes italok és a dohányáruk termékköre drágult. Az egyéb cikkek, az üzemanyagok szintén gyorsan, 7,1 százalékkal drágultak, ami elsősorban a járműüzemanyagok 17,7 százalékos áremelkedésének tudható be. Szembetűnő a hagyományosan stagnáló árú tartós fogyasztási cikkek 3,6 százalékos inflációja, amit a forint leértékelődése okozhatott. Az élelmiszerek (2,7 százalék) és a piaci szolgáltatások (1,3 százalék) ára visszafogottan nőtt, az utóbbinál a lezárások miatt a KSH felmérése is becslésen alapult. A ruházkodási cikkek 1,8 százalékkal lettek olcsóbbak.