A vártnál magasabb a német infláció

Az euróövezeti kötvényhozamok nagymértékű és tartós emelkedését a jelenlegi gazdasági körülmények nem indokolják, és az Európai Központi Bank (EKB) továbbra is ellensúlyozni fogja az ilyen tendenciákat – jelentette ki Ignazio Visco az EKB monetáris tanácsának tagja, az olasz jegybank éves közgyűlésén. Noha a kötvényhozamok emelkedtek a hét eleji nyitáskor, de így is jóval alacsonyabbak maradtak a május közepi csúcsoknál, miután Visco kijelentései is megerősítették, hogy az EKB fenntartja a laza monetáris politikáját a június 10-i ülésén.

A növekvő inflációtól való befektetői félelem hatására május elején a hozamok meredek emelkedésbe kezdtek.

Christine Lagarde, az EKB elnöke azonban akkor képes volt ismét megnyugtatni a piacokat azzal, hogy várakozásai szerint az inflációs nyomás átmeneti lesz csupán, és az EKB nem fogja majd vissza kötvényvásárlásait. A német, olasz és spanyol előzetes inflációs adatok hétfői megjelenése előtt pedig Visco ezt az üzenetet erősítette meg ismét.

Erre már csak azért is szükség volt, mert Németországban májusban a fogyasztói árak növekedése éves szinten 2,5 százalékra emelkedett, ami a legmagasabb 2008 szeptembere óta, és meghaladja a 2,3 százalékos piaci várakozást, valamint az áprilisi 2 százalékos értéket. A májusi német adat így ismét magasabb az EKB 2 százalékhoz közeli, de azt meg nem haladó inflációs céljánál is.

A német államkötvények tíz éves hozama, amely a blokk viszonyítási alapja, közel 2 bázisponttal, mínusz 0,17 százalékra emelkedett hétfőre, ami még mindig messze elmarad a közelmúltbeli kétéves csúcsponttól. Rainer Guntermann, a Commerzbank elemzője szerint ugyanakkor a vártnál magasabb infláció a további hozamnövekedés kockázatát rejti, már csak azért is, mert előrevetíti a keddi, várakozásoknál magasabb euróövezeti inflációs adatokat is.

Az euróövezeti maginfláció, amely a volatilis élelmiszer- és energiaáraktól mentes értékeket mutatja, azonban valószínűleg így is 1 százalék alatt marad.

Olaszországban és Spanyolországban is emelkedtek májusban az éves fogyasztói árak az előző hónaphoz képest. Olaszországban az árak 1,3 százalékkal nőttek az előző havi 1,1 százalék után, ami 2018 novembere óta a legmagasabb érték. Spanyolországban 2,7 százalékra ugrott az éves infláció az előző havi 2,2 százalék után, aminél 2017 februárja óta nem mértek magasabbat.

Mindhárom országban elsősorban az energiaárak 10 százalék körüli növekedése okozta az infláció megugrását, de Németországban ehhez az év elején bevezetett ideiglenes ÁFA-csökkentés megszüntetése is hozzájárult. Az olasz tízéves kötvényhozam eközben közel 1 bázisponttal 0,93 százalékra emelkedett, ezzel pedig az olasz és a német 10 éves hozamok között különbség 109 bázispontra csökkent, ami az elmúlt két hétben a legalacsonyabb.

Lassult a kínai feldolgozóipar növekedése

Stabilan növekszik a kínai feldolgozóipar teljesítménye májusban, miközben a szolgáltatóiparban a május 1-jei, egy hetes munkaszünet idején lendületre kapó fogyasztásnak köszönhetően nagyot élénkült a kereslet – derült ki a kínai statisztikai hivatal adataiból. A feldolgozóipari BMI 51 pontra mérséklődött májusban, míg elemzők az áprilisi eredménnyel azonos, 51,1 pontra számítottak. A részindexek között kiemelendő, hogy a külföldi kereslet az áprilisi javulás után ismét visszacsúszott az 50 pontos küszöb alá.

Ennek fő oka, hogy Kína legnagyobb gazdasági partnerének számító Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) országaiban az utóbbi időben ismét felfutóban van a járvány, ráadásul a legtöbb elektronikai üzemnek helyet adó dél-kínai Kuangtung tartományban is felbukkantak új esetek.

A feldolgozóiparon kívüli, főleg a szolgáltatásokat és az építőipart tömörítő szektorban a növekedés üteme a múlt hónaphoz képest 0,3 ponttal erősödve 55,2 pontra bővült.

A munkaszüneti hét idején a kínai fogyasztók mintegy 17,75 milliárd dollár költöttek, ami a járvány előtti, 2019-es szint 80 százalékának felel meg.