Nőtt tavaly a magyar gazdálkodók által befizetett növénybiztosítási díj értéke. A közel 16 milliárd forint befizetett díj az előző évhez képest 16,5 százalékos emelkedés – írja összefoglalójában az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). A biztosítók és biztosítóegyesületek részére befizetett összegből 13,1 milliárd forint után kívánták a termelők igénybe venni az utólagos állami díjtámogatást.
Ez a díjtámogatott agrárbiztosítási rendszer 2020-ban már kilencedik éve működött, keretében a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 65 százalékát utólagos támogatásként visszakaphatják, azzal a kiegészítéssel, hogy túligénylés esetén visszaosztásra kerülhet sor.
Az AKI adatai szerint a konstrukció népszerűsége egyre növekszik, amiben az is közrejátszik, hogy 7 milliárd forintra nőtt a támogatási keretösszeg, amelyet ráadásul 2021-től 11 milliárdra emeltek fel. Az igényelhető állami támogatás erős hatással van az agrárbiztosítások piacára, mivel a termelők inkább a díjtámogatott konstrukciót választják. Az AKI megállapította, hogy a növénybiztosítási ágazat hegemóniája továbbra is fennállt: 2020-ban ez adta az összbevétel 86,6 százalékát. Az állatbiztosítási ágazat részesedése 2020-ban az összes díjbevételből 3,5 százalék volt, a vagyon- és felelősségbiztosításoké 0,4 százalékponttal, 9,8 százalékra növekedett, míg az erdőbiztosításoké minimálisra csökkent.
A mezőgazdasági díjbevételek összesen 18,4 milliárd forintot, míg a kárfizetések 6,6 milliárdot tettek ki. Az utóbbi 12 százalékkal kevesebb, mint az előző évi érték.
A növénybiztosításoknál a 16,5 milliárd forintos díjfizetésre 5,9 milliárd kárkifizetés jutott, 11,1 százalékkal kevesebb, mint 2019-ben. Az állatbiztosítási ágazat tavalyi díjbevétele 646 millió forintot, a kárfizetés 159 milliót ért el. A díjfizetés 19,5 százalékkal nőtt, míg a kifizetés 36,3-del csökkent az előző évhez képest, ami az előző évben tapasztalt tendencia ellentéte. A vagyon- és felelősségbiztosítások díjelőírása 1808 millió forint, a kárfizetése 605 millió volt. A mezőgazdasági biztosítások átlagos kárhányada 2020-ban 36 százalék volt, a növénybiztosításoké 36,7, az állatbiztosításé 24,6, illetve a vagyon- és felelősségbiztosítás kárhányada 33,5 százalékot tett ki: minden fő kategóriánál csökkent az előző évhez viszonyítva.
Az extrém időjárási körülmények miatt 2020-at is súlyos károk jellemezték, ennek ellenére mérséklődtek a kárhányadok.
Az AKI megjegyzi, hogy ebben a harmadik pillérként emlegetett jégkármérséklő rendszernek komoly érdemei vannak, mivel nagy szerepet játszott a jégkárok csökkentésében. A szántóföldi növénykultúrákban ugyanakkor egyre nagyobb károk keletkeznek: az aszály sújtotta területeken már nemcsak a nyári forróság által okozott szárazság, hanem az őszi, téli csapadékhiány is fontos tényezővé lépett elő.
A termelők részére 2021-től az állam egy új konstrukciót alakított ki, a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert (negyedik pillér).
Ez a rendszer a mezőgazdasági termelők jövedelemingadozásainak mérséklését és a jövedelmek stabilizálását segíti. A rendszerhez csatlakozó termelő hozzájárulást fizet három évig, amelynek alapja a termőföld területe, illetve az átlagos állatállomány. Ha krízishelyzet alakul ki a gazdálkodó tevékenységénél, kompenzációra válik jogosulttá.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.