Lényegesen nőtt a tervezett kollégiumok területe a Diákváros beruházás keretében – ez szerepel a kormány honlapjára feltöltött vonatkozó dokumentumban. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), illetve Palkovics László miniszter, egyben a Budapest Diákváros megvalósításáért felelős kormánybiztos által jegyzett prezentáció szerint a kollégiumok 17,6 hektáron épülhetnek meg.
Ezzel több mint tízezer hallgató számára biztosítanának modern elhelyezést.
A korábbi elképzelések szerint a diákszállásokra a közösségi terekkel együtt 16,2 hektár jutott volna.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Karácsony Gergely főpolgármester és a IX. kerületi polgármester több mint kétórás egyeztetést tartottak.
A módosított koncepcióban az szerepel, hogy a Fudan Egyetemet és a közösségi tereket együttesen 22,2 hektáron alakítanák ki.
A változás annak az eredménye, hogy a kollégiumok és a Fudan Egyetem helyet cseréltek egymással a mintegy 135 hektár tervezési területet lefedő Déli városkapu projektben. A Fudan az északi részre került volna, de ez Palkovics László közlése szerint ellehetetlenült az itteni vegyes (állami, fővárosi, kerületi és magán-) tulajdonviszonyok miatt. Ezért született az a döntés, hogy az egyetem a tisztán állami tulajdonban lévő, a Ráckevei- (Soroksári-) Duna-ág menti területen valósuljon meg, amelyet eredetileg a kollégiumoknak szántak a még a Budapest Fejlesztési Központ által vitt tervezésben. A diákszállások az északi részt kapják meg.
Az ITM-es anyag azt is leszögezi, hogy nincs tervezési, finanszírozási, kivitelezési vagy egyéb megállapodás sem a kollégium, sem az egyetem, sem pedig a közösségi tér elemeiről.
A részletek kidolgozása a nyitott kérdések tisztázása után kezdődhet meg. Minden eddigi előkészítő tevékenység jövőbeli döntést alapoz meg, a már meghozottak a Diákváros és az egyetem létrehozásának koncepciójára terjednek ki. Mindkét projekt az érdekeltek bevonásával, teljes transzparencia mellett valósul meg.
A 2024-es olimpiai pályázattól való visszalépés alapvetően rendezte át a Déli városkapu fejlesztést, amely Csepel-Szigetcsúcsot a budapesti játékok egyik fő helyszínének szánta, az olimpiai falu is ide épült volna. A kandidálás 2017 elején lekerült a napirendről, addigra viszont már ismert volt a 2016-os kormányhatározat a magyar egyetemi kollégiumi kapacitás növeléséről és modernizációjáról.
A világ legjobb egyetemei között számon tartott Fudan világszerte többtucatnyi közös képzést indított külföldi egyetemekkel nemcsak Nyugat-Európában, hanem az Egyesült Államokban és Ausztráliában is. A kínai egyetemek megjelenése a nemzetközi felsőoktatási térben egy egyébként is egyre intenzívebb folyamat. A Kínai–Dán Oktatási és Kutatási Központ, a Sino-Denmark Center 2010-ben alakult nyolc dán egyetem, a Kínai Tudományos Akadémia és a Kínai Tudományos Akadémia Egyetemének partnerségeként. A sanghaji Tongji Egyetem 2012-ben jelentette be, hogy az olasz kormánnyal együttműködve campust hoz létre Firenzében. A Beijing Normal University Walesben, a Cardiff Universityn alakított ki intézetet. Romániában 2018-ban alakult meg a Sino-European International Business School egy sanghaji és egy román egyetem együttműködésében, szintén 2018-ban a Peking University megnyitotta saját, önálló campusát az Egyesült Királyságban, Oxfordban. A gyakorlat viszonos: a nyugati egyetemek 2004-től vetették meg a lábukat Kínában. A Harvard University 2010-ben Sanghajban, a Yale University 2014-ben Pekingben nyitott központot. | VG
A Diákváros kollégiumi modulja így került képbe ezen a helyszínen. Az ITM kiemelte, hogy az egyetemi beruházás is a kezdetektől fogva a projekthez tartozott. Ennek megerősítésére hivatkozik a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának egy 2019. decemberi ülése, amelyen a többi elem mellett bemutatták, hogy
a lepusztult, lerobbant területen zöld, emberközpontú egyetemváros épül.
Ezzel összefüggésben Palkovics László prezentációjából kiderült, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Hszi Csin-ping kínai államfő 2014-ben állapodott meg egy kínai–magyar egyetem Magyarországon történő felállításáról. Ennek első mozzanataként értelmezhető, hogy a Magyar Nemzeti Bank (Matolcsy György jegybankelnök az intézmény tudományos tanácsadó testületének tiszteletbeli tagja), a sanghaji Fudan Egyetem, és a Budapesti Corvinus Egyetem együttműködésében létrejött és működik a Fudan Egyetem Budapesti Campusa mint egy külföldi székhelyű egyetem magyarországi működési engedéllyel rendelkező telephelye.
Palkovics László kezdeményezi, hogy a Fudan kiemelt beruházás legyen.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.