Bezáródik a kkv-ajtó a 3 millió forint feletti katások előtt

A katás adózás január 1-én életbe lépett szigorítása értelmében a megbízó céget 40 százalékos adó terheli akkor, ha a kisadózó felé éves szinten 3 millió forintnál többet fizet ki.

A hazai kkv-szektor harmadának van kapcsolata katás egyéni vállalkozóval, de közülük csak minden harmadik cégnél haladja meg a kifizetés a 3 millió forintos összeghatárt. Összességében tehát a vállalkozások 9 százalékának működését érinti a szabályváltozás

– tájékoztatott Kökény Roland, a K&H kkv marketing- és támogatásvezetője a bank által a témában végzett kutatás eredményei alapján.

Az új adójogszabály kapcsán érintett cégek többféle módon reagálhatnak a helyzetre. A kutatás eredményei alapján

egyértelműen azok vannak túlnyomó többségben (72 százalék), akik a 3 millió forintos határ erejéig terveznek szerződést kötni az egyéni vállalkozóval, de emellett közel minden második cég (45 százalék) más adózási forma választását javasolja a katások számára.

A plusz 40 százalékos adó megfizetését a kkv-k csupán 14 százaléka tervezi, míg ennél is kevesebben vannak azok, akik munkavállalóként fogják foglalkoztatni a korábbi egyéni vállalkozót (11 százalék).

A megrendelők részéről előnyben részesített 3 milliós éves megbízási keret kiküszöbölése esetleg arra ösztönözheti az egyéni vállalkozókat, hogy kevésbé pontos tájékoztatást nyújtsanak adózási státuszukról. Ez azonban egy kettős csapda. Egyrészt nemrég a NAV is felhívta a figyelmet arra, hogy a katás vállalkozókat minden egyes ügyletnél tájékoztatási kötelezettség terheli a vevőik felé saját katastátuszukról. Másrészt a gyakorlat is azt mutatja, hogy a vevők – megfelelő tájékoztatás hiányában – akár az utolsó pillanatban is elállhatnak a rendelés átvételétől

– tette hozzá Kökény Roland.

Erre figyeljen, aki továbbra is katás marad

Sok egyéni vállalkozó számára persze most is lehetséges és érdemes a katás adózást választani, de fontos tudatában lenni a pontos feltételeknek. Akár még a régi katások is beleeshetnek ugyanis abba a hibába, hogy ha év végén fennáll egy 100 ezer forintos köztartozásuk (pl. NAV- vagy önkormányzati tartozás, esetleg közúti bírság vagy közüzemi díjak elmaradása), máris két évre letiltják őket a kedvező adózási lehetőségről. Emellett mind a mai napig sokan nincsenek tisztában a nyugdíjalapba történő beszámítással, azaz, hogy csak a magasabb, 75 ezres havi adóösszeggel érhető el a minimálbér nyugdíjalap. Azoknak is érdemes tehát újra átnézni a katás adózás részleteit, akik, csakúgy, mint eddig, a továbbiakban is ezt az adófizetési formát választják.