A kínai termelői árak 2008 szeptembere óta mért leggyorsabb ütemben, éves összevetésben 9 százalékkal emelkedtek májusban az előző hónapban mért 6,8 százalékos növekedés után. Ezzel szemben a fogyasztói árak csupán 1,3 százalékkal nőttek az áprilisi 0,9 százalék után – derült ki a kínai statisztikai hivatal közleményéből. A piaci várakozások a termelői árak 8,5 százalékos emelkedésével számoltak.
A várakozásoknál nagyobb drágulást elsősorban a kőolaj, a vasérc, a színesfémek és más nyersanyagok árának emelkedése okozta,
ami abból fakadt, hogy a járvány után talpra álló gazdaságokban megugrott a kereslet ezek iránt. A befektetők ezért világszerte amiatt aggódnak, hogy a gazdaságösztönző intézkedések mindinkább kontraproduktívak lesznek: túlhevítik a gazdaságot, ami az alapanyaghiány és logisztikai problémák miatt az árak gyors emelkedéséhez vezet. Ez a kamatok emelésére és más szigorító intézkedésekre kényszerítheti a jegybankokat, ami viszont a hitelezés drágulása miatt erősen fékezheti a gazdasági fellendülést.
Jelenleg Kínában a termelői árak megugrása még nem gyűrűzött be teljes körűen a fogyasztói árakba, így a jegybank egyelőre aligha aggódik.
Noha az infláció az elmúlt nyolc hónap legmagasabb szintjére emelkedett, de így is elmaradt az 1,6 százalékos piaci várakozástól, s legfőképp a kormány 3 százalékos célértékétől. Sőt, az elemzők többsége szerint nem is valószínű, hogy az infláció 2 százalék fölé emelkedne a következő negyedévben.
A jelek inkább azt mutatják, hogy az amúgy is alacsony haszonkulccsal működő kínai gyárak a magasabb nyersanyag- és alkatrészköltségeket a külföldi ügyfeleikre próbálják áthárítani. Ezzel szemben Nie Ven, a Hwabao Trust vezető közgazdásza szerint aggodalomra ad okot, hogy a termelői árak hosszabb ideig magas szinten mozoghatnak, azonban a kis- és középvállalatok – mivel nehezebben képesek áthárítani költségeiket az ügyfeleikre – nem lesznek képesek elviselni a veszteségeket. Véleménye szerint ez nyilvánvaló, ha az árak alakulását havi összevetésben vizsgáljuk: a termelői árak 1,6 százalékkal nőttek, a fogyasztói árak viszont 0,2 százalékkal csökkentek májusban.
Ráadásul a kínai döntéshozók ígéretet tettek arra, hogy intézkedésnek a leginkább megugró nyersanyagárak visszafogására, ezért szigorítják a vasérc, a réz, a kukorica és más termékek árának állami ellenőrzését,
emellett központi intézkedésekkel kívánják akadályozni, hogy a költségnövekedést a termelők áthárítsák a fogyasztókra, ami azonban felemás eredményre vezethet. Iris Pang, az ING Kína-szakértő vezető közgazdásza hozzáteszi, hogy bár a hatósági intézkedések hatására május utolsó hetében csökkenésnek indult az ipari fémek ára, és ennek akár hónapokig tartó hatása is lehet a kínai piacon, amennyiben viszont a nyersanyagárak globálisan tovább emelkednek – például az amerikai infrastruktúra-ösztönző intézkedések és más gazdaságok pluszigényeinek hatására –, akkor ez alól a kínai piac sem tudja függetleníteni magát.
Az inflációs adatok közzététele után drágultak a kínai szén- és nyersanyagipari vállalatok részvényei, ami felfelé húzta a szélesebb részvénypiacot is.
Az Egyesült Államokban csütörtökön közlik a májusi inflációs adatokat, amit feszült figyelemmel várnak a befektetők. Ha a fogyasztói árak az áprilisban mért 4,2 százaléknál is erősebb ütemben emelkedtek, a Federal Reserve a korábban gondoltnál előbb kényszerülhet rendkívül laza monetáris politikájának szigorítására.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.