Közel ezermilliárdot spórolhatna az e-aláírással Magyarország

Nagyot nőtt tavaly az elektronikus aláírást használók száma az e-aláírást hitelesítő Netlock Kft. Magyarországon: részben a járványhelyzetben bevezetett home office miatt éves szinten megtízszereződött az elektronikusan aláírt dokumentumok száma a szolgáltató rendszerében. Közben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság statisztikái szerint csökkent a felhasználók száma. Összességében elmondható, hogy Magyarországon az elektronikus aláírások száma és használata még mindig gyerekcipőben jár, pedig maga a technológia már több mint két évtizede elérhető a piacon. 

Az e-aláírást szabályozó első európai uniós irányelv 1999-ben jelent meg, amelyet minden tagország 2001 végéig illesztett a saját nemzeti jogrendjébe

– mondta a Világgazdaságnak Erdősi Péter Máté, a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség alelnöke. Ennek ellenére nem indult meg hirtelen a tömeges felhasználás, és bár 2004 óta az állami hivatalokban ügyintézéskor van lehetőség elektronikus aláírásra, valódi fogadókészség csak évekkel később alakult ki. Az e-aláírások terjedésének nagy lökést adott, hogy 2008 óta a cégbírósági eljárásokat kizárólag elektronikus aláírással ellátott dokumentumokkal lehet intézni, de ez főként az ügyvédeket és jogászokat érintette. A magánszemélyek az e-személyi 2016-os indulása alkalmával juthattak hozzá legegyszerűbben, viszont ezt kétévente meg kell újítani, és az új regisztrálók száma az elmúlt két évben feleződött. Ugyanakkor 2020 végétől már videoazonosítással is lehet igényelni az e-aláíráshoz szükséges tanúsítványokat, korábban ehhez személyes megjelenésre volt szükség.

A magyar vállalati szegmens tavaly 21 680 tanúsítványt birtokolt, amely az elektronikus aláíráshoz szükséges, a majdnem másfél milliárd időbélyegből viszont – amely a dokumentum aláírásának idejét hitelesíti – több mint egymilliárd van a cégeknél. Ez is mutatja, hogy a vállalati szektorban egyre inkább elterjedt az elektronikus dokumentumok használata, amit valószínűleg az e-számlázás is segített, hiszen arra általában időbélyeget is tesznek

– emelte ki lapunknak Erdősi Péter Máté.

Kacsenyák Barna, a Netlock államigazgatási üzletágának vezetője lapunknak elmondta,

ha egy cégvezető szeretne egy e-aláíró tanúsítványt, hogy ne papíron, hanem a számítógép vagy akár egy okostelefon segítségével írjon alá elektronikusan – akár tömegesen is – például szerződéseket, számlákat, akkor ez már akár évi 25-50 ezer forintos szolgáltatással is megoldható.

Más a helyzet, ha egy nagyobb vállalat határoz úgy, hogy a kollégák elektronikusan írhatnak alá, és akár több száz munkatárs számára kér komplex e-aláíró infrastruktúrát, vagy tereli át a papíron zajló számlázást a digitális térbe. Egy ilyen komplex e-hitelesítési megoldás telepítése és személyre szabása milliós, akár tízmilliós beruházással is járhat, de a megtakarítás – például a nyomtatási, postázási vagy logisztikai folyamatokban – valamint az adminisztrációval töltött idő csökkenése és az ezzel járó hatékonyságjavulás bőven fedezheti a ráfordítás költségeit – hangsúlyozta az üzletágvezető.

Nemzetközi összevetésben Észtország jár az élen. Ott a kétezres évek elején indították el a közigazgatás digitalizálását, ma pedig már minden állampolgár kizárólag digitálisan intézi az ügyeit, ami akár a GDP 2 százalékának is megfelelő megtakarítással jár évente. Ez alapján

Magyarország közel 1000 milliárd forintot spórolhatna a közigazgatás digitalizálásával.

Erdősi Máté szerint ehhez a változáshoz a technológiával kapcsolatos tudás megszerzése kulcsfontosságú, amire jó alkalom lehet a mai, a magyar elektronikus aláírás napja alkalmából rendezett konferencia.