Kulcsszerepe lesz a diákmunkának a gazdaság újraindításában

A pandémia kitörését követő hónapokban a cégek elsőként a rugalmas keretek között foglalkoztatott munkavállalóiktól, köztük a diákoktól vettek búcsút, aminek következtében a diákfoglalkoztatás volumene a korábbinak a töredékére zuhant vissza. A Trenkwalder közelmúltban elvégzett, diákokat és munkáltató cégeket is megcélzó felméréseiből az derült ki, hogy a diákok 55 százaléka a járvány időszakában egyértelműen kevesebbet dolgozott, mint a járvány előtt, 20 százalékuk körülbelül ugyanannyit, csupán a maradék 25 százalék dolgozott többet ebben az időszakban. Utóbbiak elsősorban azt tudták kihasználni, hogy a korábban irodai környezetben zajló foglalkoztatás az online térbe költözött, az itteni munkavégzéshez és kapcsolattartáshoz pedig a leggyorsabban a diákok alkalmazkodtak.

A hazai munkaerőpiac jelenleg átmeneti állapotban van. A vírus még jelen van, ami komoly bizonytalansági tényező a munkaerő-tervezésben. A külföldi munkaerő még nem tért vissza, eközben pedig a korábban kényszerűen elbocsátott munkaerő-állományt nem lehet pillanatok alatt újra felépíteni. Ezért nyárra felértékelődnek a rugalmas alkalmazási formák, így a diákmunka is. A piaci keresletet jól mutatja, hogy az ELTE-Trenkwalder iskolaszövetkezet jelenleg minden eddiginél több, 300 feletti nyitott fővárosi és vidéki pozícióba keresi az alkalmas diákmunkaerőt. A vendéglátáshoz és a turizmushoz köthető munkakörök mellett idén kiemelt kereslet mutatkozik a különféle adminisztrációs feladatokat ellátó diákokra is, emellett a gyakornoki pozíciókat betöltő hallgatók iránt továbbra is szintén nagy az érdeklődés

– hangsúlyozza Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója.

Ismét csúcsra érhet a fiatal korosztály alkalmazási aránya

A KSH adatai szerint a 15-24 év közötti korosztályból foglalkoztatottak száma 2020 júniusára 257 ezres szintre csökkent, idén áprilisban már a 271 ezres szinten állt, és

komoly esély van rá, hogy a nyári hónapokban ez az érték megközelíti a 300 ezres szintet is, ami ebben a korcsoportban ismét 30 százalékos foglalkoztatási arányt eredményezne.

A Trenkwalder felmérésének adatai szerint diákmunkát legtöbben alkalmi munkalehetőségként keresnek (a diákmunkát végzők 36 százaléka), folyamatos, de a tanulmányaikhoz kevésbé köthető munkavégzést 33 százaléknyian végeznek, és 31 százalék azok aránya, akik gyakornoki pozícióban vannak az őket foglalkoztató cégnél.

A felmérésben részt vevő cégek mintegy 70 százaléka foglalkoztat diákokat, jellemzően 10 fő alatti létszámban. Főként rövid távon, projektjelleggel, termelési területen fordul elő nagyobb létszámú, akár 50 fős diákcsoport alkalmazása. A cégek 75 százaléka tartja a diákmunkát gyorsnak és rugalmasnak, 56 százalékuk a költséghatékonyságot emeli ki (a diákmunkára fizetett bért mindössze 15 százalékos szja terheli), Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy a munkaadók 65 százaléka kevésbé megbízhatónak tartja a diákokat a többi alkalmazottnál – különösen fizikai területen.

A diákfoglalkoztatással csak az nyerhet, aki érti is a diákokat

A megbízhatatlanság érzete szoros kapcsolatban áll azzal, hogy sok esetben a diákmunkások alkalmazását nem előzi meg olyan előszűrés, amely más felvételi folyamatban rutinszerűen lezajlik. Az iskolaszövetkezetek általában erre gondot fordítanak, miközben hangsúlyt helyeznek arra is, hogy tudatosítsák a munkahellyel kapcsolatos felelősséget és elvárásokat. Mindez elengedhetetlen, hiszen a diákok jelentős részének korábban nem volt ilyen jellegű tapasztalata, általában idealisztikus elképzelésekkel rendelkeznek, ami a legfőbb oka a kölcsönös csalódásoknak

– tette hozzá Nógrádi József.