Túlfűtötté vált az osztrák lakáspiac

Az eurózóna laza monetáris politikája Ausztriában is segített fenntartani a hitelezés növekedését, a lakáspiac azonban egyre túlfűtöttebbé válik – figyelmeztetett pénzügyi stabilitási jelentésében az Osztrák Nemzeti Bank (ÖNB).

Jó hír a közép-európai régióban, ahol az osztrák bankok fontos szerepet játszanak, hogy az ország pénzintézetei jól viselték a járványt, a válságot ellensúlyozó kormányzati költekezésen túl annak is köszönhetően, hogy az előző években szépen építgették a tőkepuffereiket, és a pandémia idején nem fizettek osztalékot.

A bankok tetemes céltartalékokat képeztek már tavaly, felkészülve a visszafizetési moratóriumok és az állami támogatások kifutására.

Egy érzékeny, külön figyelendő pontot azonban lát az ÖNB: a rekordalacsony kamatok és az erős kereslet következtében elszaladt a lakáshitelezés és az ingatlanok ára. Az osztrák háztartások adósság-jövedelem aránya emiatt 15 esztendeje nem nőtt olyan gyorsan, mint most, pedig a fogyasztási hitelezés visszaesett.

Az osztrák lakásárak az első negyedévben 12,3 százalékkal voltak magasabbak, mint 2020 első három hónapjában. (Összehasonlításképpen: a Magyar Nemzeti Bank lakáspiaci jelentése szerint a magyar árak éves növekedési üteme erre az időszakra a 2019-es 18,1 százalékról 6,6 százalékra mérséklődött.) Ausztriában az eurózóna válsága, 2012 óta nem emelkedtek ilyen meredeken az árak, a járvány – és az alacsony kamatok – hatásai főleg a családi házak iránti keresletet növelték meg.

A piacon a túlfűtöttség egyre világosabb jelei mutatkoznak, és ez növekvő rendszerszintű pénzügyi stabilitási kockázatot hordoz.

Bár a változó kamatozású hitelek aránya 40 százalék alá (a magyarhoz hasonló szintre) süllyedt, azonban magasabb, mint más uniós tagországokban

– írta a jelentés.

A keresletet táplálta, hogy a bankok rendkívül olcsón és az ÖNB szerint túl engedékenyen kínálták a lakáshiteleket. 2020 és 2021 márciusa közt az átlagos kamat 22 bázisponttal, 1,18 százalékra csökkent, miközben a fogyasztási hiteleké 55 bázisponttal, 5,48 százalékra nőtt. A hitelezési feltételek egyre inkább eltávolodnak az osztrák pénzügyi stabilitási tanács fenntarthatósági kritériumaitól – idézte a jegybank honlapja Gottfried Habert, az ÖNB alelnökét.

Az új hitelek több mint felénél a saját erő kisebb, mint a teljes finanszírozási szükséglet 20 százaléka, és a hitelek egyötöde esetében az adósságszolgálat meghaladja a felvevő nettó jövedelmének 40 százalékát

– mondta. Az ÖNB nagyobb óvatosságra kérte a bankokat, és arra, hogy lehetőleg továbbra is kerüljék a részvény-visszavásárlásokat és az osztalékfizetést.