Riasztó vagyonkülönbségek alakultak ki a finneknél

Már a világjárvány előtt a finn háztartások 10 százalékának kezén volt az ország nettó pénzügyi vagyonának a fele, elemzők szerint pedig valószínű, hogy a leggazdagabbak jobban gyarapodtak, mint a társadalom többi csoportja. A finn statisztikai hivatal legutolsó, 2019-es adatai szerint a pénzügyi vagyon 49,6 százaléka volt náluk, míg húsz évvel korábban 37 százalék volt ez az arány. A háztartások nettó pénzügyi vagyonának mediánja 104 ezer euró volt.

Finnország nettó pénzügyi vagyonának mintegy 95 százaléka halmozódott fel a háztartások gazdagabb felénél, vagyis a lakosság szegényebb fele a nettó vagyon mindössze 5 százalékával rendelkezik, ami szembetűnő csökkenés az 1988-as 10 százalékhoz képest.

A finnek alig több mint 40 százaléka birtokolt a tőzsdén jegyzett részvényeket és befektetési jegyeket, s a háztartások 60 százalékának volt adóssága.

S hogy a járvány tovább fokozta a társadalmi különbségeket, jól jelzi a leggazdagabb finn, Antti Herlin vagyongyarapodása. A Forbes naprakész listája szerint a világ harmadik legnagyobb lift-, mozgójárda- és mozgólépcsőgyártójának számító Kone elnöke 4,4 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezett 2020 márciusában, ehhez bő egy év alatt 2,6 milliárdot tapasztott hozzá.

Részben ő, részben a Kone Helsinki tőzsdén forgó részvényei­nek megvásárlói, hiszen az árfolyam ezalatt kerek 50 százalékkal nőtt. Az így kapott 7 milliárd dolláros vagyonával Herlin a világ 404. leggazdagabb emberének számít.

Az 1910-ben alapított Kone 1924-ben került Herlin dédapjához, azóta a dinasztia kezében van. Herlinnek jó sajtója van, övé a Magyarországról már kivonult Sanoma médiaóriás és a piacvezető finn napilap, a Helsingin Sanomat.

Nemzetközi összehasonlításban a finnek egyébként nem kifejezetten gazdagok – magyarázta Henna Mikkonen, a Savings Banks Group makroelemzési vezetője a Bloombergnek. Igaz, a statisztikák elkészítésekor nem veszik figyelembe az egyes nemzetek közti kulturális és életviteli különbségeket. Például a különböző országokban az emberek máshogy vélekednek a jelzáloghitel-törlesztésekről, és különbözik a hozzáállásuk a tőkepiaci befektetésekhez vagy ahhoz, hogy a megtakarításaik mekkora hányadát szánják nyugdíj-előtakarékoskodásra.

Mikkonen szerint lehetséges az is, hogy a világjárvány akár enyhítheti is a vagyoni különbségeket, ezt elsősorban épp az ingatlanárak további emelkedése hozhatja el.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai egyelőre nem ezt mutatják. Globális összevetésben a skandináv országokban még a kiugrónak látszó aránytalanságok dacára is az egyik legalacsonyabb a jövedelmi egyenlőtlenség. Az OECD szerint azonban a pénzügyi eszközök, a befektetések és a lakásárak válság alatti emelkedése aggodalomra adhat okot, mert az egyenlőtlenségek további növekedését valószínűsítik.

Nemzetközi szervezetek – köztük a Nemzetközi Valutaalap – is kifejezték aggodalmukat, hogy a válság után az egyenlőtlenségek fokozódhatnak:

a gazdagok profitáltak a magasabb eszközárakból, eközben sokan – elsősorban a szolgáltatóiparban – még ma is munka nélkül vannak.

A világ leggazdagabbjainak vagyona az elmúlt évben 5 ezermilliárd dollárral nőtt António Guterres ENSZ-főtitkár szerint, aki a múlt hónapban a vagyonadó bevezetésére biztatta az országokat.