Tovább erősödhetett az infláció májusban

Májusban 5,3 százalék lehetett az éves infláció, az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal emelkedhettek a fogyasztói árak a Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a rendkívüli bizonytalanság miatt 4,3–5,6 százalékos sávba várja a májusi fogyasztói árindexet. Ugyan a nyár folyamán már enyhülésre számít a jegybank,

ám Virág Barnabás, az MNB alelnöke már májusban belengette, hogy júniusban az alapkamat emelésével reagálhatnak az inflációs folyamatokra.

A forint árfolyama jelentősen erősödött a bejelentést követő hetekben, a 3 hónapos budapesti bankközi kamatlábak (BUBOR) 0,9 százalék körüli irányadó rátát áraznak, az egyéves futamidejű BUBOR pedig 1,2 százalékhoz közelít. Az elemzők válaszai szerint a maginfláció és az adószűrt maginfláció egyaránt 3,3 százalékra emelkedhetett az áprilisi 3,1 százalékról.

Az inflációs nyomást jelzi, hogy míg 2021-re a szakértők konszenzusa 4 százalékos fogyasztói árindexet jelzett, most viszont már 4,2 százalékot várnak, január elején még 3,3 százalékos éves infláció volt a prognózis.

Jövőre 3,5 százalékos fogyasztói árindex jöhet, vagyis a pénzromlás visszatérhet a 2–4 százalékos jegybanki célsávba.

A Központi Statisztikai Hivatal szerdán teszi közzé a májusi inflációs adatot.

A mostani inflációs adatot egyszerre befolyásolhatja az újranyitásnál megjelenő egyszeri áremelkedés és a bázishatás

– mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője.

Az MNB verbális intervenciója erősítette a forintot, ami már a májusi pénzromlásra is hatással lehet, a gazdaság újranyitása viszont áremelkedést hozott. Regős Gábor hozzátette: a májusi infláció meghatározhatja, hogy a júniusi kamatdöntő ülésen melyik eszközzel, mekkora mértékben lép az MNB.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője felhívta a figyelmet: 2012 óta nem látott magasságba emelkedhet az infláció májusban. Az üzemanyagok árváltozása mellett a dohánytermékek jövedéki adójának emelése továbbra is felfelé hajthatta a drágulást. Májustól – a gazdaság újranyitása miatt – a szolgáltatásokra és az élelmiszerekre is hatással lehetett az infláció, ezek a tételek a maginflációt is emelhetik. A szakértő hozzátette: az élelmiszerek drágulását az éttermek nyitása mellett a globális agrárárak emelkedése is hajtja.

Júniusban már lassulhat a drágulás, de még 5 százalék felett alakulhat

– hívta fel a figyelmet Kuti Ákos, a Danube Capital vezérigazgató-helyettese. Júliusban erőteljesebben mérséklődhet az inflációs dinamika, ám 4 százalék felett maradhat a fogyasztói árindex. Augusztustól ismét felfelé mozdulhat az infláció, szeptemberben pedig 5 százalék fölé emelkedhet. Az elemző rámutatott: a nyitást követő keresletélénkülés felfelé, míg a várható monetáris fordulat lefelé mozdíthatja el az inflációt. Virovácz Péter figyelmeztetett: az év végéig 4 százalék felett alakulhat a fogyasztói árindex, így 4,4 százalék lehet az átlagos infláció 2021-ben. A gyors pénzromlást több egyedi tényező együttesen okozza majd: a nyersanyagok és mezőgazdasági termékek árának emelkedése mellett az újranyitás nyomán kialakuló kereslet-kínálati súrlódások lehetnek felelősek a gyors pénzromlásért.

Az MNB szóbeli monetáris politikai fordulata várhatóan egy kamatemelési ciklust készít elő, amelynek hosszát és sebességét az újranyitás másodkörös inflációs hatásai határozhatják meg. Az ING Bank elemzője hozzátette: az idén összesen 60 bázispont kamatemelés mellett jövőre 3,3 százalékon konszolidálódhat az infláció.