Zajlik a magyar gazdaság tisztulása

Mi a véleménye a múlt héten bejelentett hitelprogramokról, mennyire helyettesíthetik a várhatóan kifutó Növekedési hitelprogramot (NHP)?

A magyarországi vállalkozások fejlesztéseihez megfizethető forrásokra van szükség, és ebben van még tennivaló. Az NHP fontos eszköz volt, amellyel az MNB rávette a bankokat, hogy nyújtsanak fejlesztései hiteleket, a hitelintézetek ugyanis önmaguktól nem akarták ezt a kockázatot futni. Kezdetben féltek is a szűk, 2 százalék körüli marzstól.

A cégeknek mellékes, hogy az olcsó forrás mögé a jegybank vagy az állam áll be, ez makrogazdasági szempontból lehet érdekes.

A 2008-as válság után világszerte jelentős mennyiségű pénzt öntöttek a gazdaságba, és úgy tűnt, hogy az infláció sem erős, ezért helyük volt a jegybankok gazdaságélénkítő programjainak. Most viszont vissza kell térni az alapfeladatokhoz, azaz az infláció kordában tartásához és a pénzügyi stabilitás biztosításához. Ezért logikus lépés, hogy a vállalkozások hitelezésének ösztönzését állami forrásokból kell biztosítani.

A Széchenyi-kártya hagyományosan kis- és mikrovállalkozási eszköz, ami azért érdekes, mert a bankok szeretnek inkább a közepes és nagyvállalatoknak hitelezni, hisz méretgazdaságossági okokból többet lehet keresni a nagyobb kölcsönökön, és a kockázatuk is kisebb. A mikrovállalkozások kevésbé jutottak NHP-hez.

A Széchenyi-kártya belépése azt is jelenti, hogy a mikro- és kisvállalkozások finanszírozása kerülhet a fókuszba.

Ez két okból jó. Egyrészt megérheti a bankoknak az NHP helyett saját konstrukciót kidolgozni, bízhatunk abban, hogy a vállalati hitelezés megkapta az indító lökést.

A kis- és mikrovállalkozásoknál a járvány nagyobb problémákat okozott, a kezelése nagyobb költségeket igényelt,

ezért a gazdaságpolitikai környezet is indokolja ezt a fókuszt. Másrészt jó lenne, ha az új hitelprogram ösztönözné, hogy ennek az ügyfélkörnek is minél több finanszírozási konstrukciót dolgozzanak ki a piaci szereplők.

Régi vita, hogy tőketámogatásra vagy kedvezményes hitelekre van-e inkább szükség Magyarországon. Ön mit gondol erről?

A magyar vállalkozói világ nagyon sokszínű. A saját termékkel európai piacon megjelenő, külföldi leányvállalattal rendelkező cégtől a saját otthonában honlapot szerkesztő mikrovállalkozásig minden megtalálható. Az lenne fontos, hogy megtaláljuk a fontos történeteket. Nincs mindenre jó csodaszer, inkább meg kell nézni, milyen tevékenységeket érdemes támogatnia az államnak, és milyen eszközzel.

Ott van értelme a vissza nem térítendő támogatásnak, ahol a vállalkozókat olyan fejlesztésre szeretnénk rávenni, amelyet túl kockázatosnak látnak, ám ha több vállalkozás is megcsinálja, abból az ország is profitál.

Ennek klasszikus példája, amikor egy település megcélozza a turizmus egy szegletét – mondjuk egy borvidéken –, de egyvalaki önmagában nem nyit erre panziót. Arra van szükség, hogy több vállalkozás egyszerre álljon át. Vannak olyan digitalizációs megoldások, mint a termelés online szervezése, amelyek a cégek jelentős részének idegenek, ezért önmaguktól nem vágnak bele. Ha viszont van rá példa, hogy általuk lehet növekedni, és ehhez a tőke is rendelkezésre áll, akkor megvalósulhatnak a fejlesztések.

A kedvezményes hitel azoknak a vállalkozásoknak lehet jó megoldás, amelyek adott célra nem jutnak hitelhez, vagy túl kicsi a kockázattűrő képességük a fejlesztéshez. Számukra egy kedvezményes hitel, különösen garanciával kiegészítve, nagyon kedvező lehet. A vissza nem térítendő támogatásoknak és a hiteleknek is van szerepük, de más célra használhatjuk őket.

Több elemzés szerint elaprózódott a hazai cégszerkezet, a méretgazdaságosságot az MNB szerint akvizíciókkal kell javítani.

Nem biztos, hogy a statisztikákból érdemes kiindulni. A mikrovállalkozások jelentős része nem önálló cég, hanem egy együttműködési formát takar. A magyarországi cégszerkezet nem elaprózott, hanem sok entitásban szerveződik meg a magyar cégjog, adójog és az adminisztráció miatt. Ez nem gazdasági, hanem adminisztrációs ügy, még csak nem is feltétlenül probléma. Az biztos, hogy nem átlátható. Ha valakinek van öt telephelye, akkor sok érv szól amellett, hogy öt külön cége is legyen – ez a hitelezési gyakorlattal is szorosan összefügg. Emellett a vállalkozások többsége értékláncokba fűzve létezik, valakitől vesz, valakinek elad. Ezek úgy önálló cégek, hogy közben erős szimbiózisban működnek, mint a kalauzhal és a cápa.

Tisztulási folyamat zajlik a gazdaságban, erre szükség van, ki kell alakulniuk azoknak az entitásoknak, amelyek képesek kezelni a válságot, finanszírozniuk kell önmagukat, és pozíciót kell kialakítaniuk a beszállítókkal szemben. Legyen olyan menedzsmentjük is, amely fejlesztéseket hajt végre.

Ez zajlik, az elmúlt huszonöt évben sokat tisztult a környezet. Arra lenne szükség, hogy a magyar vállalkozások fejlesztéseit nagyobb arányban finanszírozzák a pénzpiacról, és minél több olyan vállalkozás legyen, amely nemcsak alkalmazkodni tud a környezetéhez, hanem azt alakítani is képes.

Hogyan állnak a magyar kkv-k az utódlással? Ez megoldódhat a közeljövőben?

A generációváltás javában zajlik. A cégek igyekeznek ezt diszkréten intézni, intim kérdés, hogy mennyit is ér egy cég, ahogy az is, hogy milyen szerkezetben és kinek adják tovább.

A legtöbben annak örülnének, ha a vállalkozás a családban maradna.

Ez akkor működik, ha van utód, aki képes és hajlandó is átvenni a stafétabotot, vagy a cég jövedelmezősége és szerkezete lehetővé teszi, hogy az örökléssel szétválasszák a menedzsmentet és a tulajdont. Ha ez nem teljesül, eladják a céget. Reméljük, hogy ez nem a piac és a gépek értékesítésére korlátozódik, hanem tovább él a korábbi szervezet, megmaradnak a munkahelyek.

Két helyen van probléma a cég továbbadásával. Egyrészt az olyan vállalkozásoknál, amelyek legfeljebb a vezető bérét termelik ki, márpedig – ahogy egy alacsony jövedelmezőségű vállalkozás vezetője mondta – munkát nem akar venni senki. Másrészt vannak olyan helyzetek, amikor a működés a tulajdonos személyes reputációjára és kapcsolathálójára épül, ezt pedig csak hosszú évek alatt lehet átadni, tudatosan készülve. Ilyenkor a generációváltás nem átadást jelent, hanem bezárják a régi céget, és új indul helyette. Ez sokszor fájdalmas, de ha az új generáció jobban működik az előzőnél, nem járunk rosszul.