Átlátható és hatékony az EU-s források felhasználása

Az államtitkár felidézte, hogy a 2014–20-as EU-s programozási ciklusban az egyes operatív programoknak a végrehajtása – szakpolitikai kötődésük alapján – a tárcákhoz került. Az Emminek a portfóliója nagyon széles: náluk van az egészségügyi, a szociális, a sport-, a kulturális és a köznevelési szakterület, de támogatják a társadalmi felzárkózási, valamint a család- és ifjúságügyi projekteket is. „Nyugodt szívvel állíthatom, alig van olyan ember Magyarországon, aki ne látott volna már több olyan fehér táblát nagy kék betűkkel, amely azt hirdeti, hogy az adott kórházat, iskolát vagy szociális otthont fejlesztettük” – mondta.

Vitályos Eszter a legnagyobb programjaik közül megemlítette

• a megváltozott munkaképességűek munkaerőpiaci bevonására irányuló, mintegy 17 milliárd forintos projektet,
• valamint a szintén ekkora keretösszegű komplex népegészségügyi szűrési programot.

Kiemelte még a több mint 72 milliárdból megvalósuló Iskola 2020 programot, amely a köznevelési intézmények infrastrukturális fejlesztését célozta meg. A 2014–20-as periódusban a rendelkezésükre álló forrásoknak több mint a 80 százalékát használták már fel – közölte.

Arról is beszélt, az új, 2021–27-es operatív programjuk tervezetét már elkészítették,

az elérhető a palyazat.gov.hu oldalon. Ezzel párhuzamosan az új pályázati felhívások előkészítését is megkezdték. Reményeik szerint nemsokára – akár már a nyáron – számos EFOP Plusz pályázati felhívást meg tudnak hirdetni.

Az EU-s források folyósításának jogi kritériumokkal való összekapcsolásáról az államtitkár azt mondta:

ha az uniós fejlesztési forrásokkal kapcsolatban szakmai alapon hoznak döntést, akkor a Magyarországra jutó pénzek nincsenek veszélyben, a felhasználásuk ugyanis hatékony, átlátható és szabályos. „Az Európai Bizottsággal folytatott eddigi tárgyalások alapján sincs reális veszélye, hogy hazánktól forrásokat vonjanak meg” – jelentette ki, hozzátéve: ha mégis felmerül ez a veszély, azt kizárólag politikai támadásként tudják majd értelmezni. 

Az uniós szerződés 7-es cikke szerinti eljárást politikai, zsarolási eszköznek nevezte Magyarországgal szemben.

Vitályos Eszter történelmi sikerként értékelte, hogy a Budapesttől – pályázati szempontból – történő különválás eredményeként kedvezőbb EU-s feltételek lesznek érvényesek Pest megyére 2021–27-ben. Így nagyságrendekkel több forráshoz juthat, mint valaha – hívta fel a figyelmet. Tudatta: a 2021–27-es időszakban csak a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) keretében jelen állás szerint mintegy 140 milliárd forint fog jutni a Pest megyeieknek, ehhez jönnek hozzá a többi program forrásai.

További részletek a Figyelő csütörtökön megjelent számában.