Idén sem lélegezhet fel a hazai autóipar

Globális csiphiány, világjárvány, nehezen hozzáférhető alapanyagok, az acél ára közel háromszorosára nőtt egyetlen év alatt - sorolja az autóipart érintő nehézségeket Gablini Gábor, a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének (GÉMOSZ) elnöke. Ezeknek a hatása begyűrűzik a kereskedelembe, és végső soron a vásárlók fizetik meg legalább egy részét.

Az idei első félévben rég nem látott drágulás volt az újautópiacon: 5 százalék felett nőttek az árak, egyes modellek esetében azonban elérhette a 20 százalékot is az áremelkedés mértéke. Ebben közrejátszott, hogy az év első hónapjaiban még jelentős volt a járvány, és ugyan nyitva lehettek az autókereskedések, az ügyfelek félelme miatt alacsonyabb volt a forgalom. Májustól azonban már érezhető az enyhülés, és a lazításokkal a vásárlók is vissza tértek - emelte ki Gablini Gábor. A vásárlók azonban egy újabb problémával szembesülhetnek, míg korábban néhány hónapon belül átvehették az új autót a tulajdonosok, most egyes modellek esetében akár több mint féléves a várakozás.

Tovább erősödik az SUV-k népszerűsége, már nagyon széles a kínálat és az alsó-közép kategóriában is elérhető sok modell.

Vagyis a gyártók reagáltak a vásárlói igényekre, ugyanis egyre többen döntenek a magasított változat mellett, amelybe könnyebb beszállni, esetenként jobb rálátást biztosít az útra, és kevésbé van kitéve a városi parkolás során a padkáknak és járdaszegélyeknek. Az SUV-k fogyasztása azonban akár 5-10 százalékkal is magasabb lehet, mint az azonos kategóriájú hagyományos modelleké, miközben az uniós szabályozás a károsanyag-kibocsátás csökkentésére törekszik. A gyártók így két tűz közé szorulnak, a lehetséges bírságok egy részét kénytelenek beépíteni az autók árába - ez is hozzájárult a dráguláshoz, ahogy az árfolyam-ingadozás is. A GÉMOSZ elnöke szerint leghamarabb jövőre várható a piac konszolidációja. Az elektromos autók népszerűségéről elmondta, az idei pályázat végül három milliárd forintos kerete, másfél óra alatt kiürült, az érdeklődés tehát óriási, és még legalább tízezer olyan magánszemély és vállalkozás pályázna, akik támogatással e-autót vennének.

A piaci potenciál nagy, és egyre növekszik, a kínálat is jelentősen bővült, és állami támogatással rövid időn belül akár 8-10 ezer elektromos autó kerülhetne a magyar utakra. Az elektromos és a hagyományos modellek között, sok esetben már csak 2-3 millió forint a különbség, de a technológia fejlődésével várhatóan 2025-re az elektromos autó és az azonos típusú belsőégésű között kiegyenlítődik az árdifferencia, vagyis még három évig lehet szüksége a piacnak állami jelenlétre

– hangsúlyozta Gablini Gábor.

Hozzátette, a töltőinfrastruktúra fejlesztésére viszont egyre nagyobb az igény, ugyanis alkalmanként már sorállás alakul ki egy-egy nyilvános töltőnél. A következő években exponenciálisan nőhet az elektromos autók értékesítése, ezért jelentős és gyors fejlesztésre szorul az infrastruktúra.

A szakember meglátása szerint idén a személyautópiac elérheti a 140-150 ezer jármű eladását is, ha a szállítási kapacitások összhangban lesznek a vásárlói igényekkel, de ha a jelenlegi nehézségek maradnak, akkor 130-135 ezer személyautó értékesítése lehet reális.