Mi lesz veled, moratórium?

Újra meghosszabbította a kormány a 2020 márciusa óta hatályban lévő hiteltörlesztési moratórium határidejét, a lépést Orbán Viktor jelentette be a Világgazdaság június elején tartott csúcskonferenciáján. A miniszterelnök a rendezvényen elmondta, hogy a kormány szeptember végéig meghosszabbítja a hitelmoratóriumot. 

Azóta kiderült, hogy a fizetési halasztás megítélése a nemzeti konzultáció kérdései között is szerepel.

Az ügyfeleknek kedveztek

Ha a moratórium eddigi, mintegy másfél éves történetét nézzük, először is ennek kapcsán érdemes néhány dologra emlékeztetni, mert ez fontos lehet a törlesztési stop megítélésében – emelte ki a Figyelő cikke.

A moratórium bevezetése során a magyar jogalkotók, ahol lehetett, minden esetben az ügyfeleknek kedveztek, így automatikus részvételt biztosítottak számukra idehaza, szemben a legtöbb országban alkalmazott kérelem (opt-in) alapú fizetési halasztással. Úgy döntöttek, hogy a meg nem fizetett kamatot nem tőkésítik, azt a bankok gyakorlatilag nullaszázalékos, kamatmentes hitelként nyújtják az ügyfeleknek (ebből a bankoknak persze vesztesége keletkezett). A többi országban a meg nem fizetett kamat hozzáadódott a tőkéhez, azaz gyakorlatilag kamatos kamatként funkcionált. Volt olyan állam, ahol a moratórium alatt is kellett kamatot fizetni. Emellett a fizetési halasztás időtartama hazánkban igazodott leginkább a járványéhoz: az itthoni – az első két szakaszt figyelembe véve – 15 hónapos moratóriummal szemben a legtöbb országban ezek a programok nem tartottak tovább 12 hónapnál.

Az MNB szakértői úgy vélték, a jegybank az elmúlt közel másfél évben minden helyzetben az adósoknak legjobb megoldást javasolta, a járvány okozta gazdasági válsághelyzet kialakulásakor a törlesztési moratóriumba való belépés, a krízis elmúltával az adósok jövedelemtermelő képességének visszaszerzésével a fizetési stopból való kilépés a racionális döntés. A jegybank a moratórium kapcsán legutóbb azt az üzenetet fogalmazta meg, hogy aki anyagilag megteheti, annak célszerű minél hamarabb folytatnia a törlesztést. Az MNB fogyasztóvédelmi kommunikációja a halasztásról nyilvánvalóan a jogalkotó által aktuálisan megszabott (esetleg hosszabbított) időkerethez és feltételekhez is kötődik.

Racionális lépés volt

Az MNB közleményei kitértek arra, hogy a moratórium a járvány felfutó szakaszában az egészségügyi és a munkalehetőség szempontjából kiszolgáltatott családok százezreinek jelentett hatékony és átmeneti válságkezelő megoldást. Az intézkedés bevezetése racionális lépés volt a járvány első jó egy évében Magyarországon és szerte az Európai Unióban. A pandémia súlyosságát, a vakcinák kifejlesztését, a hatékony hazai egészségügyi válaszlépések tempóját, mindezek alapján a lakosság jövedelmi, törlesztési helyzetének alakulását jelentős mértékű bizonytalanság övezte, így a hitelek bedőlésének megelőzése, a munkahelyek és a családok jövedelmének megtartása indokolta az adósok belépését a moratóriumba. Mostanra, a járvány harmadik hullámának végével, az emelkedő átoltottsággal és a gazdaság gyors újranyitásával a megfelelő jövedelemmel, forrással gazdálkodó ügyfelek számára a moratóriumban való maradással elérhető előnyt hosszabb távon meghaladhatják a kockázatok. Ezek közé tartozik, hogy fölöslegesen megnő a kölcsönük futamideje és a teljes visszafizetendő összegük a hitelintézet felé. A jegybank múlt pénteken a honlapján közölte: elvárja, hogy a törlesztési stop kapcsán érintett hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, fióktelepek ne számítsanak fel előtörlesztési, illetve szerződésmódosítási díjat akkor, ha ügyfelük jelzi számukra, 

hogy szeretné részlegesen vagy teljesen előtörleszteni a moratórium kapcsán felhalmozódott kamat- és díjtartozását.

Nagy az érintetti kör

Az MNB adatai szerint 2021 áprilisában 1,2 millió lakossági ügyfél és mintegy 30-35 ezer vállalkozás vette igénybe a moratórium lehetőségét. A jegybank azt is elvárja, hogy ezeket a díjmentes szerződésmódosítási lehetőségeket a pénzügyi intézmények legalább 2022. decem-ber 31-ig biztosítsák az adósok számára. További elvárás az is, hogy a pénzügyi intézmények minderről a honlapjukon is tájékoztassák az ügyfeleiket. Felmérésük szerint a moratóriumban lévő háztartási adósok többségének megvan a megfelelő anyagi lehetősége a törlesztés folytatására.

A hazai bankok érdekvédelmi szervezete egyértelműen arra az álláspontra helyezkedett, hogy be kell fejezni a törlesztési moratóriumot. 

A Magyar Bankszövetség testületi ülésének 2021. május 26-i állásfoglalása szerint a vírushelyzet okozta lakossági és vállalati nehézségek áthidalását a Magyarországon alkalmazott hiteltörlesztési stop Európában a legkedvezőbb módon segítette. A hazai bankszektor bizonyította, hogy komoly munkatöbbletet és jelentős plusz-költségráfordítást is vállalva, a legnagyobb kihívások mellett is lakossági és vállalati ügyfelei rendelkezésére áll. A pandémiával sújtott elmúlt évben a vállalati hitelállomány folyósítása 6 százalékkal nőtt a 2019-es esztendőhöz képest. Ezzel párhuzamosan a kormányzati családtámogatási programokat a bankszektor kifejlesztette és bevezette, miközben az előrejelzések szerint a hiteltörlesztési moratóriumok összesített, várható költsége meghaladja a 400 milliárd forintot.

A fizetési halasztás célja és benne a bankszektor alapvető feladata, hogy segítséget nyújtson a rászorulóknak. 

Az ezen a célon túlmutató programot a bankszövetség a továbbiakban szakmailag nem támogathat, hiszen nem indokolható a bankszektor extra költségviselése olyan ügyfelek után, akiknek megfelelő jövedelmük és/vagy elegendő tartalékuk van a vállalt kötelezettségeik teljesítéséhez.

Egyre súlyosabb ellenérvek

Később az egyik szakmai konferencián Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke keményen bírálta a hitelezési moratórium meghosszabbítását. Az első fizetési stopot támogatták a bankok, de most már a résztvevők többsége nem szorul rá – mondta. Úgy ítélte meg, hogy az ilyen ügyfelek támogatása hátráltatja a kilábalást. Az első moratóriumot a bankszektor is üdvözölte, és az eredeti szeptemberi meghosszabbítását is támogatták a hitelintézetek. Mint jelezte, Európa-szerte már mindenhol lezárták a fizetési halasztásokat, a magyarországi a leghosszabb és legbőkezűbb változat, 6100 milliárd forint hitelállomány volt a moratóriumban – ebből 3400 milliárdot tettek ki a lakossági kölcsönök december végén, ami több mint a bankszektor teljes szavatolótőkéje. A hitelintézetek ismerik az ügyfeleiket, és látják, hogy a többségük nem azért nem fizet, mert nem tud, hanem mert nem akar – hangsúlyozta Jelasity Radován. A moratóriumos ügyfelek 53 százalékának nőtt a jövedelme tavaly, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) 93 százaléka tudna törleszteni, de ha van „ingyenebéd”, akkor igénybe veszik. Az MNB egyik felmérése szerint a fizetési stopos lakossági hitelek mindössze 10-12 százaléka lehet kockázatos, vagyis az állomány 600-700 milliárd forint körüli.

 A bankszektor ezért csak olyan folytatást támogat, amely valóban a rászorulókat segíti.

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára pedig azt nyilatkozta: a bankszövetség már a fizetési halasztás első meghosszabbítását is rászorultsági nyilatkozathoz kötötte volna, de a kormány nem volt hajlandó változtatni a konstrukción. A főtitkár szerint a bankszámlaforgalom alapján a hitelmoratóriumban lévő ügyfelek 19 százalékának csökkent a jövedelme, 81 százalék viszont a bevételei alapján már tudna törleszteni.