Elektromos buszok és önjáró trolik érkeznek

Ebben az évben mekkora költségvetési keret áll rendelkezésre e-buszok beszerzésére országosan? – kerestük meg e kérdéssel az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM). A sajtóosztály tájékoztatása szerint

a Zöld Busz Program első, elektromos meghajtású buszok beszerzésére és a kapcsolódó infrastruktúra kiépítésére kiírt felhívására tizenegy pályázat érkezett. A számukra kifizetendő teljes összeg 18,37 milliárd forint.

Ezenfelül – a felmerülés ütemében – a kormány rendelkezésre bocsátotta a projekt 35,9 milliárdos keretének a fennmaradó részét is annak érdekében, hogy a huszonötezer lakosnál többet számláló települések esetében mihamarabb megvalósuljon a tiszta közösségi közlekedésre való átállás.

Vidéki fokozatosság

A Volánbusz hat városban (Eger, Győr, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Zalaegerszeg) összesen hatvan elektromos meghajtású autóbusz beszerzéséhez nyújtott be támogatási kérelmet, valamint a budapesti elővárosi közlekedéshez további negyven ilyen járműre adtak be pályázatot. Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója, a Zöld Busz Program projektirányító bizottságának a tagja közösségi oldalán közölte: a 18,37 milliárdos keretből 5,9 milliárd forint jut Budapestre és az agglomerációra.

A Volánbusz Zrt. negyven Mercedes eCitaro elektromos buszt szerez be, melyek Budakeszi és Budaörs térségébe, a BKK rendszerébe tartozó 22-es és 40-es buszcsaládokra kerülnek.

Az ITM közlése alapján a veszprémi V-Busz Kft. öt, a miskolci MVK Zrt. tíz, a pécsi Tüke Busz Zrt. nyolc e-járműre adott be pályázatot. Mindemellett a Szegedi Közlekedési Kft. négy önjáró trolibusz beszerzéséhez kért támogatást. Ez összességében 127 jármű (123 e-busz és 4 önjáró trolibusz) vételét jelenti. A minisztérium arról is tájékoztatta a Figyelőt, hogy az első felhívás meghirdetésekor fontos tényezőként vették figyelembe a huszonötezer fő feletti települések villamosenergia-hálózatát és ennek fejlesztési igényét az e-flották megjelenésével. (A magyar kormány határozata alapján 2022-től a 25 ezer lakosnál többet számláló városokban már csak emissziómentes autóbuszokat lehet üzembe helyezni – a szerk.) A pályázati felhívás célja az volt, hogy a „kezdetleges flották” (minimum négy elektromos busz) ne azonnal eredményezzék a helyi szintű áramhálózatok nagy volumenű fejlesztését, hanem ez fokozatosan történjen meg. A tenderre végül több mint négyszeres kérelem érkezett, ezzel is bizonyítva, hogy a vidéki városok és a budapesti agglomeráció területén nagy a kereslet az elektromobilitás kiépítésére. Az ITM és a projektirányító bizottság az értékelést követően megfelelt pályázatok mindegyike esetében jóváhagyta a megnövekedett keretigényt.

Négyszázmilliós megtakarítás

Megkérdeztük, hogy mekkora önrészt kell vállalniuk a járművek és a töltő-infrastruktúra tekintetében a busztársaságoknak. A szaktárca válasza szerint

az előbbiek beszerzéséhez akár nyolcvan-, míg az utóbbi kialakításához maximum hatvanszázalékos dotáció érhető el.

A szubvenció adaptív, tehát minél szennyezőbb és elavultabb járművet minél gyorsabban cserélnek le, annál nagyobb a támogatás intenzitása.

Arról is érdeklődtünk, hogy a kibocsátási adatok alapján az elektromos buszok miképp járulnak hozzá a városok szén-dioxid-emissziójának a mérsékléséhez. „Egy ilyen közlekedési eszköz üzembe helyezése mit jelent pontosan az üzemanyag-spórolás tekintetében? A busztársaságok ilyen célú kiadásai mennyivel csökkennek a fejlesztés eredményeként?” – kérdeztük.

A most beszerzendő 127 jármű az előzetes számítások alapján évente minimum nyolcezer tonna szén-dioxidtól szabadítja meg a környezetet, ez 115-120 ezer kifejlett lombos fa éves CO2-megkötésének felel meg.

Az üzemanyagköltség elektromos szóló autóbusz esetében kilométerenként körülbelül hatvan forinttal kisebb, mint a korszerűtlen dízelmeghajtásúaknál. Az e-hajtásláncú buszok – az üzemeltetéstől és a vezetési stílustól is függően – így évente több mint 400 millió forint megtakarítást eredményezhetnek a közszolgáltatóknak. A kormány 2020 elején jelentette be a klíma- és természetvédelmi akciótervét, az Országgyűlés pedig tavaly június elején fogadta el a klímavédelemről szóló törvényt. Ez azt tartalmazza, hogy „az éghajlatváltozás és a mind gyakoribbá, intenzívebbé váló szélsőséges időjárási jelenségek napjaink legfontosabb kihívásai közé tartoznak”. A parlament ezért felkérte a kormányzatot a rövid, közép- és hosszú távú oltalmi és alkalmazkodási intézkedések megvalósítására. Magyarország vállalta, hogy 2030-ig negyven százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es értékekhez képest, 2030-ig a megújuló energiaforrások részaránya eléri a 2 százalékot, és 2050-re elérjük a nettó klímasemlegességet, vagyis az üvegházhatású gázok emissziója és elnyelése egyensúlyba kerül.

A döntések a közlekedésre is nagy hatással vannak.

A kormányzati terv alapján a következő tíz évben a városi buszállomány fele cserélhető le hazai és uniós források felhasználásával minimális karbonkibocsátású e-járművekre.

A „zöldítés” lényege, hogy teljesüljön a párizsi megállapodásnak megfelelő vállalás, az EU és így Magyarország is klímasemlegessé váljon 2050-ig. 2030-ig egyike lehetünk annak a néhány tagállamnak, amely nemcsak eléri az emissziókereskedelmi rendszeren kívüli ágazatokkal – közlekedés, épületenergetika, hulladékgazdálkodás, mezőgazdaság – kapcsolatos célokat, hanem akár túl is teljesítheti azokat. Palkovics László innovációs miniszter tavaly jelentette be, hogy a kormány tíz esztendő alatt 36 milliárd forint támogatást biztosít elektromos meghajtású autóbuszok vásárlására, az eredetileg tervezett 20 százalékosnál akár nagyobb mértékű hozzájárulással is. A programnak az is a célja, hogy megerősítsék a hazai buszgyártást. Szeretnék elérni, hogy az előállításban a magyar részarány elérje vagy meghaladja a 60 százalékot.

A cikk a Figyelőben olvasható.