Lassult a bérdinamika júniusban

Júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 436 300, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 290 200 forint volt, mindkettő 3,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

Az átlagkereset visszafogottabb növekedési ütemét bázishatás befolyásolta, mivel 2020 júniusában osztották ki az egészségügyi dolgozók egyszeri, rendkívüli juttatását – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

 A bruttó átlagkereset a vállalkozások körében 445 900 forintot ért el, ami 6,4 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, a költségvetésben pedig 417 800-at, ami 4,0 százalékkal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számított) átlagkereset 404 200 forint volt, 7,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

Az év első hat hónapjában a bruttó átlagkereset a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél  428 200, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 439 100 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 284 800, a kedvezményeket is figyelembe véve 293 300 forintot ért el.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 
397 500 forintra becsülhető, ez 9,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

A reálkereset 4,0 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 4,2 százalékos növekedése mellett.

Júniusban jelentősen lassult a béremelkedés dinamikája, ami azonban bázishatással, a tavalyi évben az egészségügyben kifizetett egyszeri juttatással magyarázható

– kommentálta a közzétett adatokat Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője.

Ugyanakkor júniusban a vállalkozások esetében is viszonylag mérsékelt, de infláció feletti, 6,4 százalékos volt a béremelkedések üteme.

Az elemző hozzátette, hogy az egyes ágazatokat eltérő folyamatok jellemezték, a pandémia során jelentős károkat elszenvedett turizmusban például stagnáltak a bérek, míg az építőiparban 10 százalék feletti növekedést mértek. A gazdaság újraindulása az átlagbért két irányban is befolyásolja: a több szektorban ismét megjelenő munkaerőhiány felfelé, míg az összetételhatás, azaz az, hogy a munkájukat tavaly elvesztő, alacsonyabb fizetésű munkavállalók ismét elhelyezkednek, lefelé módosítja azt. Idén a bérek tekintetében nagy meglepetés már nem várható, a decemberi prémiumkifizetések értéke mozgathatja még meg a statisztikát.

Regős várakozásai szerint jövőre meghatározó lesz a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének üteme – a 200 ezer forint elérése a mostani adatok szerint 2 év alatt lehet reális célkitűzés, ugyanakkor jövőre így is az inflációt érdemben meghaladó minimálbér-emelés javasolható. A gazdaság újraindulása egyre több helyen visszahozza a munkaerőhiányt, ami ismét felfelé hajtja majd a béreket.