Soha ennyi nő nem dolgozott még hazánkban

Júniusban történelmi szintre, 70 százalékra emelkedett a nők foglalkoztatottsági rátája – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) rendszeresen frissített, Heti monitor című kiadványából. Az adatokból kitűnik, a nyár elején gyakorlatilag minden korábbi rekordot megdöntött a munkaerőpiac, miután a foglalkoztatottak száma megközelítette a 4,7 milliót, 90 ezerrel volt magasabb, mint a járvány előtt, 2019 azonos időszakában. Az összesített foglalkoztatottsági ráta szintén historikus csúcsára ugrott, júniusban 74,1 százalék volt.

Azok a nők, akiknek a járvány korábbi időszakában otthon kellett maradniuk, júniusra már visszatérhettek a munka világába

– mondta a VG-nek Szalai Piroska, a Kopp Mária Intézet Smart Family Centrum vezetője. A munkaerőpiaci szakértő emlékeztetett, hogy májusban az iskolákban újraindulhatott az oktatás, ezzel egy időben pedig megnyíltak a vendéglátóhelyek.

Ennek is köszönhető, hogy több munkahely állt rendelkezésre azoknak a nőknek, akik a járvány kezdetén elvesztették a munkájukat, vagy nem tudták folytatni, mert rugalmasabb formát igényeltek.

Azt is hozzátette, hogy már a korlátozásokkal sújtott időszak alatt is kifejezetten kedvezően alakult a magyar nők munkaerőpiaci helyzete, az Eurostat adatai szerint az első negyedévben is az egyik legmagasabb volt uniós szinten a foglalkoztatottsági arányuk.

Érezhetően nőtt az álláshirdetések száma a nők által preferált területeken, amit a szezonális hatások felerősítettek – egyebek között ezzel magyarázta a VG-nek Karácsony Zoltán, a HR Portal álláspiaci szakértője a kedvező foglalkoztatottsági adatokat. A szakember hozzátette, kifejezetten jó formában van a munkaerőpiac, május óta mind a nők, mind a férfiak foglalkoztatásában jelentős felfutás történt. Az Állásportál adatai szerint júniusban az előző hónaphoz képest például adminisztratív pozíciókban 10 százalékkal, a vendéglátás-idegenforgalom területén pedig 40 százalékkal nőtt a feladott álláshirdetések száma, például az éttermekben, szállodákban, eseményszervezőknél és idegenforgalmi szolgáltatóknál is számottevően nőtt a munkaerő-kereslet.

Szintén kedvező hír, hogy a bővülés elsősorban hazai elsődleges munkaerőpiac (4,522 millió fő) regenerálódásának köszönhető, mind a közfoglalkoztatottak (83 ezer fő), mind a külföldi telephelyen dolgozó magyar munkavállalók száma (87 ezer fő) jócskán elmarad a korábbi 100 ezer fölötti adatoktól.

Ennek alapján valószínűsíthető, hogy a válság előtti (150 ezer fő) és a most júniusi munkanélküliségi létszám (193 ezer) közötti különbség részben az itthon ragadt külföldön dolgozóknak tulajdonítható.

Mivel sokan hamarosan visszatérhetnek közülük, a foglalkoztatás további bővülése korlátokba ütközhet, a potenciális munkaerő-tartalék 2019 azonos időszakához képest 120 ezerrel csökkent, ezzel közelít a pandémia előtti 300 ezres szinthez. De ugyanez elmondható a 15–74 év közötti nem dolgozók (inaktívak, munkanélküliek) számának alakulásáról, júniusban 2,664 millióan tartoztak ebbe a kategóriába, 145 ezerrel kevesebben, mint 2019 azonos időszakában.