Újabb fejlemény a Budapest–Belgrád vasútvonallal kapcsolatban

Megkezdődött az építési engedélyezési eljárása a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi déli szakaszának – ez az Innovációs és Technológiai Minisztérium vasúti hatósági főosztályának július végi leveléből derül ki, amelyben a beruházásban érintetteket, így tucatnyi önkormányzatot is tájékoztattak a fejleményről. A Soroksár–Kelebia közötti, 150-es számú vasútvonal fejlesztése nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás, ezért a kapcsolódó közigazgatási hatósági ügyek is ilyen minősítésűek, így gyorsabban és egyszerűsítve mehetnek végbe. Az építési engedélyezési kérelmet a kivitelező CRE Konzorcium megbízásából a Kontúr Csoport Kft. adta be, és a 152 kilométer hosszú szakasz építésére (vasúti pálya, felső vezeték, térvilágítás, műtárgyak), illetve a biztosítóberendezés elvi építési engedélyezésére vonatkozik. Az ügyintézés határideje harminc nap, az eljárás július 29-én kezdődött. A hirdetmény kitér a beruházás helyszínén, közvetlen környezetében lévő ingatlanok kijelölésére is.

Az eljárás megindítása rövid időn belül már a második nyilvános „életjel” a Budapest–Belgrád-projektről. A VG a múlt héten írt arról, hogy a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. tendert írt ki a vasútvonal magyarországi, északi szakaszának kivitelezésére. A közbeszerzés a Ferencváros állomás és Soroksár közötti rész tervezésére és építésére vonatkozik. A fejlesztés körülbelül 14 vágánykilométer hosszan zajlik majd, két nyíltvonali vágányon, egy nagyállomás (Soroksári út) érintésével.

A Budapest–Belgrád vasútvonal-újjáépítési beruházás 166 kilométeres magyarországi szakaszának fejlesztése, kivitelezése és finanszírozása a magyar és a kínai kormány között született egyezmény szerint történik. A projektet lebonyolító Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt.-ben a MÁV Zrt., a China Railway International Corporation (CRIC), illetve a China Railway International Group (CRIG) rendelkezik tulajdonrésszel. A megvalósulást a 2020 tavaszán aláírt hitelszerződés – a kínai Eximbankkal kötött megállapodás szerint a beruházás 85 százalékát hitelből, a fennmaradó 15 százalékot saját forrásból finanszírozza a magyar állam – biztosítja.