Újra rácuppantunk a személyi hitelekre

A harmatos évkezdet után magára találni látszik a személyi kölcsönök piaca:

a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2021. első felében összesen 218,7 milliárd forintnyi új szerződés született, ami 19,5 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A közel húsz százalékos növekedéshez viszont a nagyon erős május és június kellett: ekkor 42,3, illetve 47,7 milliárd forint értékben vettek fel új személyi kölcsönöket a háztartások. A fejlődést az is jól szemlélteti, hogy a júniusi friss volumen már több mint a duplája volt a januárinak. A tavasztól elindult, növekvő trend persze nem túlságosan meglepő: a koronavírus-járvány harmadik hulláma – más lakossági hitelekéhez hasonlóan – a személyi kölcsönökét is megviselte, így a múlt év vége és az idei eleje nagyon gyenge időszaknak bizonyult az értékesítésben.

Az első hat hónapban regisztrált, közel 220 milliárd forintnyi új szerződés

tükrében pedig szinte biztosra vehető, hogy az idén sikerül túlszárnyalni a 2020-ben elért, 337,3 milliárd forintos szerződéses mennyiséget, hiszen jelenleg nem látni semmilyen jelét annak, hogy az év végéig negatív fordulat következne be a piacon. A 2019-es, közel 560 milliárd forintos csúcs megdöntésére viszont már igen kevés az esély, hiszen ehhez havi átlagban közel 57 milliárd forintnyi új szerződésre volna szükség a július és december közötti időszakban.

A stabilan erős kereslet mindenestre nem túlságosan meglepő a személyi kölcsönök piacán.

Ennek egyrészt az az oka, hogy a járványügyi korlátozások tavaszi, fokozatos feloldása meghozta a magyar lakosság fogyasztási kedvét, így az eladósodási hajlandóság is növekedett. A lakáshitelek iránti kereslet emelkedése szintén jót tesz a piacnak, hiszen az ingatlanvásárlás általában együtt jár más tartós fogyasztási cikkek vásárlásával is. A legnagyobb lökést viszont a januárban elindult Otthonfelújítási program adhatta a személyi kölcsönök piacának: bár az állami támogatás mellett nyújtott konstrukció jóval olcsóbb a személyi kölcsönöknél, utóbbiak vonzerejét növeli, hogy nem szükséges ingatlanfedezet bevonása a szerződéskötéshez, emellett a bírálat folyamata is jóval gyorsabb és egyszerűbb, mint egy jelzáloghitelnél.

Az MNB adatai szerint a személyi kölcsönök állománya is igen gyorsan emelkedett a júniusig tartó egy év alatt:

az év derekán meghaladta az 1073 milliárd forintot, ami 14,6 százalékos növekedés 2020. azonos időszakához képest. A kétszámjegyű növekedésben persze igen jelentős a szerepe a hiteltörlesztési moratóriumak is, tehát az előttünk álló időszakban már számítani lehet majd arra, hogy mérséklődik majd az állománynál kimutatott bővülési ütem. A babaváró hitel előretörése miatt egyébként a személyi kölcsönök súlya még kicsit csökkent is az elmúlt egy évben a lakossági hitelportfólión belül: júniusban 12,3 százalékot tett ki, 0,1 százalékponttal kevesebbet az egy évvel korábbinál.