Így gondolkodnak a bankok a hitelmoratóriumról

Döntött a hitelmoratórium feltételekkel történő meghosszabbításáról a kormány – értesült a VG kormányzati körökből.

A kormány eddig kétszer hosszabbította meg a moratóriumot, amely minden vállalati és lakossági hitelre kiterjed, amelyet 2020. március 19-e előtt folyósítottak. A járvány enyhülésével többen felismerték annak a hátrányait, ha a nem fizetik a tartozásukat. Ennek ellenére sokan voltak, akik az anyagi helyzetük miatt nem tudtak törleszteni, a kormány miattuk hosszabbította meg a lejárati határidőt.

A VG több magyarországi bankot is megkeresett azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt időszakban milyen tapasztalataik voltak, hányan vannak még náluk moratórium alatt.

„A fizetési moratóriumban részt vevő ügyfeleink többsége kilépett a moratóriumból” – ezt közölte az OTP Bank lapunkkal. A pénzintézetnél június végén a lakossági hitelállomány 1108 milliárd forintnyi része, a bruttó lakossági hitelek 39 százaléka volt moratóriumban. 

Az OTP Bank egyetért az MNB számos sajtóközleményében szereplő figyelemfelhívással, hogy akinek lehetősége van, az lépjen ki a moratóriumból és folytassa hitelének törlesztését, és csak az éljen a hosszabbítás adta lehetőséggel, aki valóban rászorul

– reagált a bank, amely az elmúlt időszakban nem tapasztalt nagyobb számú érdeklődést az ügyfelek részéről a moratóriummal kapcsolatban.  

Az OTP Bank egyébként nagyon sokat bukik a moratóriummal, második negyedéves gyorsjelentésük szerint mínusz 5,6 milliárd forint volt a szeptember 30-ig történt hosszabbítás eredményhatása. 

A CIB Banknál a lakossági hitelállomány 41 százaléka vesz részt a törlesztési moratóriumban – írták válaszukban a VG-nek, és azt is közölték, hogy átlagosan másfél év felhalmozódott kamattartozással nőtt a moratórium alatt lévő hitelek teljes visszafizetendő összege.

Lakossági hiteleknél nem tapasztaltunk különösebben nagy kilépési hullámot. Kapcsolattartóink folyamatosan egyeztetnek az ügyfeleinkkel, egyedi helyzetüket mérlegelve, hogy meddig szükséges élniük a moratórium lehetőségével, és segítenek a kilépésben is.

Lakossági hitelek esetében a jelenleg moratóriumban lévő ügyfeleknek ténylegesen csak nagyon alacsony hányada szorul erre, a túlnyomó többségnek továbbra is van akkora jövedelme, amellyel gond nélkül tudná törleszteni a hitelét – közölte a CIB, amely azt javasolja klienseinek, hogy ha a pénzügyi helyzetük rendeződött, kezdjék meg a törlesztést, ha pedig pénzügyi nehézségeik vannak, minél előbb keressék fel a bankjukat, hogy együtt találjanak megfelelő megoldást.

Az Erste Bank lakossági hitelállományának – volumen alapján – 27 százaléka vett részt a törlesztési moratóriumban 2021. július 31-én, míg a vállalati hitelek esetében ez az arány 16 százalék volt. Ugyanakkor ezek a számok folyamatosan változnak a kilépések és az új hitelkihelyezések miatt – válaszolta lapunknak a pénzintézet sajtóosztálya. 

„Az Erste Bank azt tanácsolja ügyfeleinek, gondolják végig, hogy a jelenlegi helyzetükben valós segítséget jelent-e számukra a moratórium, mivel a törlesztés felfüggesztésének hosszú távú negatív hatásai lehetnek a hitelre (nő a futamidő és a tartozás összege) és a hitelképességre (a moratórium igénybevétele jelzés arról, hogy az ügyfél hitel-visszafizető képessége romlott). A bank tavaly létrehozta aloldalát, amelyen a kliensek megtalálnak minden a hiteltörlesztési moratóriumhoz kapcsolódó praktikus információt, idén nyáron pedig tájékoztató kampányt indított: az online csatornák mellett levélben és telefonos megkeresésekben foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat az ügyfelek számára” – közölte az Erste. 

Hitelkártyákkal lehet pórul járni

A hitelmoratórium elsősorban nem is a jelzáloghiteles ügyfeleknek lehet majd nagy érvágás. Nagy Márton, a miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadója korábban a VG-nek kiemelte, hogy a lakossági folyószámlahitelek és a hitelkártyák tulajdonosai, ha a türelmi időszak alatt nem fizetik vissza a hitelt, nagyon magas hitelkamattal szembesülnek. Pedig ezeknek a termékeknek már eddig sem volt csekély a kamata, a folyószámlahiteleknek a moratórium előtt átlagosan 19, a hitelkártyáknak pedig 25 százalék volt.