Lerázta magáról a pandémiát a biztosítási piac

A magyar biztosítási piac fióktelepek nélküli díjbevétele 11,5 százalékkal emelkedett a tavalyi ugyanezen időszak bevételszintjéhez képest, így a szektor a járvány kihívásainak megfelelt, válságállónak és alkalmazkodókésznek bizonyult – mondta Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnöke a XVII. Biztosításszakmai konferencián. Hozzátette,

tavaly 1204 milliárd forint volt a szektor díjbevétele, minden szegmens fejlődött az utasbiztosítási piac kivételével, ahol közel 70 százalékkal csökkent a bevételszint.

A Mabisz elnöke kiemelte, a legsikeresebbnek a nyugdíjbiztosítási piac bizonyult: a rendszeres díjak már több mint negyede nyugdíjcélú és tavaly az adókedvezményt várhatóan közel 330 ezer ügyfél vehette igénybe közel 16 milliárd forintért. Ez az eredmény azt bizonyítja, hogy a biztosítók érdemi nyugdíjkiegészítést tudnak majd nyújtani az idősebb generációknak. Az életbiztosítási piac az idei első félévben a tavalyi hasonló időszak alacsonyabb bázisa után tovább gyarapodott.

Bár a biztosítási piac tavaly a Covid-hatás ellenére tovább nőtt, a növekedés dinamikája 4,7 százalékra zuhant. A penetráció pedig továbbra is alacsony, így van potenciál további biztosítások értékesítésére

– mondta a konferencián Szebelédi Ferenc, az MNB főosztályvezetője.

A járvány hatására az élet intenzitása is csökkent: az emberek a korábbinál kevesebb biztosítói szolgáltatást vettek igénybe (75,5 százalékot), így több pénz maradt a vállalatoknál tartalékban. Az öt legnagyobb biztosító piaci részesedése nem változott:

• az Allianz 15,6,
• a Generali csoport 14,7,
• az Aegon 11,1,
• a Groupama 10,1,
• míg a Posta Biztosító 8,2 százalékkal részesül az élet és nem életbiztosítások összesített bruttó díjbevételéből.

Kihívást jelent a biztosítók számára a jövőben, hogy a fenntartható finanszírozás szempontjait be kell építeniük az életbiztosítási folyamataikba. A klímaváltozás közvetett veszélyei folyamatosan növekednek: Magyarországon leginkább a heves viharok okoznak komoly károkat, hazánkban az épületek az időjárási viszontagságokra a legtöbb esetben nincsenek felkészítve.