A moratóriumban lévők közül sokan vettek fel új hitelt

Október végéig kérvényezhetik az arra jogosultak a hitelmoratórium meghosszabbítását. Lehet-e már tudni, hogy mennyien élnek majd a lehetőséggel?

A moratórium nagyon jó eszköz volt arra, hogy a járvány kitörésekor az egészségügyi feszültségeket csökkentse és időt adjon az embereknek a dolgaik rendezésére. E szempontból a moratórium abszolút sikertörténet. Ahogy viszont telik az idő, azt látni kell, hogy ez sincs ingyen, és ha sokáig tart, akkor bizony anyagilag többletkiadást jelent sok fogyasztónak. A kezdetekkor 1,4 millió ember volt a moratóriumban, idén nyárra ez 1,15 millióra apadt. Most az első informális jelzések azt mutatják, hogy kevesebben igényelték a hosszabbítást, mint amennyire becsültük, de ez csalóka, mert ilyen ügyintézéseknél általában az utolsó napokban nő meg az igény. Mi azt tanácsoljuk, hogy tényleg csak az vegye igénybe a hosszabbítást, akinek szüksége van rá, és aki így tesz, ne hagyja az utolsó pillanatra.

Mi lesz azokkal, akik most kilépnek, de később mégis fizetési nehézségük támad?

Ha valaki most nem veszi igénybe a moratóriumot, de mégis problémássá válna a törlesztés, arra a bankoknak vannak megoldásaik – például olcsóbb hitelre váltás, futamidő-hosszabbítás, lakástakarék vagy életbiztosítási megtakarítás beszámításával a tartozás csökkentése –, és segítséget nyújtanak, hiszen nekik sem érdekük, hogy tömegesen bedőljenek a hitelek. Tehát aki most azt látja, hogy nagy a baj, az minél gyorsabban vegye igénybe, aki viszont jelenleg nem szorul rá, az nyugodtan kiléphet.  

Nem tartanak attól, hogy a moratórium végével tömegesen bedőlnek a hitelek?

Kevesen lehetnek, akik olyan élethelyzetbe kerültek, kerülnek, hogy nem tudják majd fizetni a hitelüket, de ez sajnálatosan járványok nélkül is előfordul. Ennyi idő alatt ugyanis az egyes ügyfelek váratlan élethelyzetei miatt időben „feltorlódhatott” több problémás hitel. Azonban rendszerszintű problémát ez nem fog jelenteni, a pénzügyi stabilitásra nem lesz hatással.

Nem lett volna jobb döntés már most megszüntetni a moratóriumot?

Ez egy nagy szakmai vita volt. Gazdasági szakemberként mi nyilvánvalóan szeretnénk minél hamarabb visszatérni a normális működéshez, de ezen túl rengeteg szempont van – például a szociális igények, az, hogy a járvány még nem ért véget, stb. –, amit a jogalkotónak figyelembe kell vennie. Ezért született meg a döntés az elnyújtottabb kivezetésről, amihez nyilvánvalóan minden érintettnek alkalmazkodnia kell, és a lehető legjobbat kihozni belőle.

Egyébként a jegybank szerint a többség tudná fizetni a hitelét?

Igen, az ügyfelek legnagyobb hányada képes erre. Csak egy példa: a moratóriumban lévő fogyasztók közül körülbelül 350 ezren új hitelt vettek fel az elmúlt másfél évben. Az ő esetükben azért feltételezhető, hogy nagyon nagy probléma nem lehet a fizetőképességükkel. Náluk maximum kényelmi döntés lehet a háttérben. Október vége tehát nagy tisztulást hozhat ebből a szempontból is.

A bankokat mennyire ellenőrzik a moratóriummal kapcsolatban?

Témavizsgálatot végzünk 16 pénzügyi intézménynél, azt áttekintve, hogy a szektor szereplői hogyan kezelték az ügyfelek igényeit, megkapták-e az emberek a megfelelő tájékoztatást, segítséget, információt, s hogyan kezelik a törlesztéshez visszatérőket. Bár a vizsgálat még tart, jelentős problémát eddig nem találtunk, jól vizsgáztak tehát a bankok a moratórium kapcsán. Fontos, hogy továbbra is mindenkinek van lehetősége, hogy hozzánk forduljon a panaszával, amennyiben a bankban tett már panaszt, ám úgy érzi, nem megfelelően kezelték az ügyét.

Érkezett már ilyen panasz?

Jobbára inkább tájékoztatást kértek tőlünk az ügyfelek. Mindenesetre továbbra is szorosan monitorozzuk a folyamatot, mert tudjuk, hogy százezreket érintő, érzékeny témáról van szó.

A bankoknak át kell számolniuk a magasabb kamatozású hitelkártya- és folyószámlahitel-tartozásokat a személyi kölcsönökre jellemző alacsonyabb kamatra. Ennek végrehajtását is vizsgálják majd?

Természetesen. Itt megint a hitelintézetek üzleti érdeke állt az egyik oldalon, a másikon pedig olyan élethelyzetek, amelyekbe a pandémia miatt önhibájukon kívül sodródtak bele az ügyfelek. Kompromisszumos megoldást kellett találni, és ez meg is történt.

A moratórium mellett szintén fontos témája a jegybanknak a fenntarthatóságra való törekvés. Ezen a területen most hogy teljesít a hazai pénzügyi rendszer?

Az év végéhez közeledve látjuk, hogy megvalósult az MNB korábbi ígérete, hogy 2021 a zöldfordulat éve lesz. A jegybank a világon az elsők között emelte stratégiai kérdéssé a fenntarthatóságot, a pénzügyek terén is sok programot elindítva. Az egyik ilyen a zöldajánlásunk, amely nyomán a bankok immár nemcsak felszínesen, hanem ténylegesen foglalkoznak a fenntarthatóság témájával, azzal, hogy a szolgáltatásuk, a hitelük, de akár a belső működésük mennyire felel meg a környezeti szempontoknak. Kértünk egy önértékelést az ajánlás végrehajtásáról a bankoktól, most zajlik az eredmények értékelése. Úgy látjuk, a túlnyomó többség pozitívan áll a kérdéshez.

Hogyan lehet zöld egy bank?

Például úgy, hogy a saját irodaházát átalakítja, zöldforrásból teremti elő a működéséhez szükséges energiát, és a járműparkját környezetkímélőbb autókra cseréli. Eközben pedig olyan szektorokat, projekteket finanszíroz, amelyek segítik az eddigi „barna” iparágak klímabarát átállását. Az MNB mindezt például úgy ösztönzi, hogy tőkekedvezményt ad a bankoknak a megújuló energiához és a zöldkötvény-kibocsátáshoz kapcsolódó finanszírozásra, a vállalkozásoknak nyújtott hitelekhez, az idén ősztől pedig már az elektromobilitás, a fenntartható agrárium, sőt minden egyéb, bizonyítottan zöldhitel kapcsán is. Október elején elindult a Zöld otthon program, amely kedvező lakáshitelt kínál a fogyasztóknak.

Hogy látják ezt a programot az indulása után? Elég lesz az erre szánt kétszázmilliárd forint?

Nagyon pozitív a banki fogadtatás, a fogyasztók is élénken érdeklődnek iránta. Biztos, hogy népszerű lesz, de még nagyon korai megmondani, mikor fogyhat el az erre szánt keret. Ha sikeres lesz, akkor nem lesz nehéz a döntés, hogy folytassuk-e. Úgy gondolom, a monetáris tanács össze tudná hangolni ennek kapcsán a jegybank árstabilitásra, illetve a környezeti fenntarthatóságra vonatkozó mandátumait.

A jegybank hogyan segíti a fogyasztókat eligazodni abban, hogy mennyire zöldek az annak mondott termékek?

Kiemelt projektünk a honlapunkon 2022-ben elérhetővé váló lakossági zöldtermékkereső program, amelynek fejlesztése már zajlik. Ennek segítségével a fogyasztók megnézhetik, milyen általunk ellenőrzött, valóban zöld befektetési alapok, termékek és hitelek vannak a piacon, a termékkereső segít majd kiszűrni az úgynevezett greenwashinget is, azaz azokat a termékeket, amelyekről csak állítják, hogy zöld.

Folyamatosan növekszik a készpénzállomány Magyarországon. Mennyire zöld a készpénz, és mit tervez a jegybank annak visszaszorítására?

Valóban, a teljes készpénzállomány már 7500 milliárd forint körüli, ebből 6000 milliárdnyi inkább megtakarítás jellegű. Ez utóbbi bizonyos értelemben hiányzik is a gazdaságból. Az állomány valóban növekszik, ám a mértéke nemzetközi összehasonlításban nem kiugró, ráadásul az elmúlt hónap volt az első, amikor csökkent a volumene. Lehet, hogy ez fordulópont, mert az is látszik, hogy az elektronikus fizetés – főleg az azonnali fizetési rendszernek hála – egyre népszerűbb. Környezeti szempontból természetesen nem kérdés, hogy az elektronikus fizetés kevésbé káros, hiszen nem kell legyártani, szállítani a bankjegyeket. Úgy vélem, a készpénzt csak fokozatosan hagyhatjuk el itthon, még ha vannak is olyan ösztönzők, amelyekkel ezt fel lehet gyorsítani.

Például?

A digitalizáció támogatásával. Ha ez elér egy bizonyos szintet, akkor az emberek átszoknak, mert egyszerűbb lesz egy telefonnal kimenni autót vásárolni, és annak segítségével fizetni, mint két zacskó pénzt cipelni. Régen el sem tudtuk képzelni, hogy a fényképezőgépre vagy az ébresztőórára nem lesz szükségünk, ma pedig mindkettő ott van a telefonunkban.

A jegybank javaslata volt a 15 ezer forintos, PIN-kód nélküli vásárlási limit megtartása is, ezt továbbra is támogatják?  

Azt látjuk, hogy ez bevált, és fenn kell tartani, mert egyszerűsíti az életet. Sokan féltek attól, hogy az ötezer forintos limit emelésével több lesz a visszaélés, de bebizonyosodott, hogy ez alaptalan félelem volt. A 15 ezer forintos limit nyomán nem nőtt a csalások aránya. Ha pedig nincsenek visszaélések és komoly kockázatok, akkor ez a limit akár még tovább is emelhető.

Meddig?

Kollégáink folyamatosan vizsgálják, hogy hol lehet a megfelelő mérték. Ma már egy nagybevásárlásra nem elég ez a limit, úgyhogy valahol annak határán, 30-50 ezer forint környékén lehetne egy új határt meghúzni. Mindezzel azonban óvatosnak kell lenni.

A jegybank feladata a pénzintézetek felügyelete is. Most újonnan belépő szereplő Magyarországon a Revolut. Mennyire tudják vizsgálni a tevékenységüket?

Mi üdvözöljük a versenyt és az innovációt. Tudni kell azonban, hogy ha határon átnyúló szolgáltatást nyújt itt egy bank, akkor milyen kockázatot vállal a fogyasztó, ha azzal szerződik. Ha ugyanis esetleg baj történne, akkor nem mi vagyunk az illetékesek az orvoslására. A Revolut Bank esetében Litvániában kell a fogyasztóvédelemhez fordulni, ha bárkinek problémája akad. Mi az itteni hitelintézetekért tudunk felügyelési felelősséget vállalni.

Segítene ezen, ha a Revolut fióktelepet hozna létre Magyarországon?

Mi ezen is túl szeretnénk menni, nemcsak fióktelepet szeretnénk, hanem azt, hogy az intézmény itthoni leánybankként működjön. Az ehhez szükséges tőke, beruházás persze kiadás lenne, márpedig vannak, akiknek az üzleti modellje éppen az alacsony költségekre épül.

Mit tehet akkor az MNB?

Alakulóban van egy olyan európai szabályozás, amely lehetővé teszi a felügyeleteknek, hogy ha rendszerszintű kockázatot látnak, akkor igenis előírják, hogy valaki csak itthon engedélyezett banki licenccel lehet aktív az adott piacon. Ez abba az irányba hat, hogy ezeket a fintech típusú üzleti modelleket át kell majd picit alakítani. Hangsúlyozom: ez nem ellenük van, hanem az ügyfelek biztonságáért és az egyenlő versenyfeltételek érdekében.

Hasonló helyzetet láttunk pár éve a taxisok Uber elleni harcában. Eljuthat ugyanaddig a helyzet, azaz a teljes tiltásig?

Ha azt látjuk, hogy az a tevékenység és innováció, amely az országban megjelenik, káros, akkor az MNB minden lehetséges eszközével fel fog lépni az ügyfelek érdekében. Sajnos volt már rossz tapasztalatunk e téren, elég a Novis vagy az Astra biztosító korábbi ügyeire gondolni. Ezért is bízunk abban, hogy hamarosan erősebb eszköz is lesz a kezünkben ahhoz, hogy ha kell, akkor beavatkozzunk.