Adómentessé tennék a minimálbért a szakszervezetek

Magasnak tartják a munkavállalók által fizetendő 33,5 százalékos adó és járulékösszeget a szakszervezetek.

Ha ezen nem tudunk változtatni, akkor nagyon nehéz lesz javítani a bérek nettó értékén és vásárlóerején

– mondta a VG-nek Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke, miután a héten egyeztetést tartottak a munkavállalói képviseletek a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum emelése kapcsán. 

Az érdekképviseleti vezető jelezte, hogy pénteken eljuttatják a szakszervezetek a javaslatcsomagjukat az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak, amelyben azt kérik a kormánytól, hogy a 2022-es közel 20 százalékos emelés után 2023-tól ne kelljen szja-t fizetni a minimálbér és a garantált bérminimum után. Mindezt azzal indokolta, hogy ugyan a bruttó bérekben már nem vagyunk távol egyes környező országoktól, de nettó értékben továbbra is megvan a hátrányunk, ami ráadásul az elmúlt években sem csökkent.

Emellett arra is javaslatot tesznek, hogy bizonyos módszer szerint rögzítsék a mindenkori minimálbért.

Mint elmondta, várhatóan lesz egységes álláspontja a munkavállalói oldalnak, azonban a Magyar Szakszervezeti Szövetség testületi döntésére még várnak, nekik is rá kell bólintaniuk. A Liga és Munkástanácsok Országos Szövetsége részéről ez már megtörtént. Hangsúlyozta, hogy nagyon fontosnak tartják, hogy január elsejétől egy lépcsőben, ugyanakkora mértékben növekedjen a minimálbér és a garantált bérminimum. 

Már csak azért is, mert az idei emelést teljes egészében elvitte az infláció, amely lényegesen magasabb lett a vártnál. Ezért most azonnali lépésként javítani kell a legalacsonyabban keresők helyzetén

– szögezte le Mészáros Melinda hozzátéve: mindenképpen meg kell, hogy szülessen a jövő évi megállapodás, de a további részletekről is el kell kezdeni az egyeztetést. A Liga vezetője szerint már novemberben lehet megállapodás, ebben pedig mindhárom oldal egyetért. A minimálbér-tárgyalások várhatóan jövő hét közepén folytatódnak.