Nem látszik a vége a kamatemeléseknek

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a keddi kamatdöntő ülésén – szeptember után ismét – 15 bázisponttal emelte az alapkamatot, amely így 1,8 százalékra nőtt. Mindez az elemzői várakozásoknak megfelelően alakult. Korábban a VG-nek nyilatkozó szakértők pont ekkora emelést vártak, miután a legutóbbi kamatdöntés indoklásakor ezt iránymutatónak nevezte Virág Barnabás, az MNB alelnöke.

Számos vélemény szerint ennél agresszívabban kellett volna emelnie a jegybanknak, hiszen az elmúlt hetek óriási energiapiaci árugrásai miatt még messze lehet az inflációs enyhülés. Ezt az MNB-nél is így látják, ugyanis a keddi ülés után kiadott indoklásban azt írták, hogy az infláció az őszi hónapokban várhatóan tovább emelkedik. 

„Az elmúlt hetek újabb jelentős nyersanyagár-emelkedése rövid távon a szeptemberben vártnál magasabb inflációs pálya irányába mutat. (…) A szeptemberi Inflációs jelentés előrejelzése szerint az infláció 2022 elejétől csökken, és a második negyedévben ismét a jegybanki toleranciasávba kerül, majd várhatóan 2022 második felében a 3 százalékos jegybanki cél körül stabilizálódik”

– olvasható a közleményben. Az intézmény szerint az inflációs kilátások egyértelműen a júniusban kezdett kamatemelési ciklus havi ütemű folytatását indokolják. Azaz folytatódik a szigorú monetáris politika. 

Külföldi elemzők egyébként kevesellték a 15 bázispontos emelést. A német Commerzbank és a Capital Economics londoni szakértői is határozottabb lépést tartottak volna szükségesnek annak érdekében, hogy a jegybank megtámogassa a gyengélkedő forintot. Különösen, hogy a magyar fizetőeszköz az euróval szemben a 360 körüliről tegnap délutánra már a 362,5-es szintre is emelkedett. 

A magyar elemzők ugyanakkor a várakozásoknak megfelelőnek tartották az emelést. „A bejelentés után némileg gyengült a forint az euróval szemben, mivel nem történt meglepetés” – emelte ki Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője, aki úgy látja, év végéig 2,1 százalékig emelkedhet az alapkamat mértéke. 

„Bár az inflációs folyamatok, illetve a világszerte növekvő energiaárak miatt elképzelhető lett volna nagyobb emelés is, a jegybank kitartott az eredetileg beharangozott havi 15 bázispontos ütem mellett. A közlemény, illetve a kommunikáció alapján a kamatemelési ciklus novemberben is folytatódhat, mértéke ismét 15 bázispont lehet. A kamatemelési ciklus vége egyelőre nem látszik, azt a jegybank addig folytatja, ameddig az inflációs cél eléréséhez szükséges” – összegezte Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője. 

A forint kisebb gyengüléssel reagált, mivel az inflációs kockázatok érdemi erősödése akár nagyobb kamatemelést is indokolhatott volna. A legutóbbi kamatdöntés óta ugyanis meredeken elszálltak a földgáz-, áram- és olajárak, ami erős és széles körű inflációs nyomáshoz vezethet a háztartási energiaárak szinten tartása mellett is – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.

„Az szja-visszatérítés, a rendvédelmi állomány hathavi bónusza, az idén kifizetendő nyugdíjprémium, valamint a februári 13. havi nyugdíj kéthetes része mintegy 1200 milliárd forinttal növeli a háztartások jövedelmét, ami érdemi lökést adhat a fogyasztásnak, a gazdasági növekedésnek, ugyanakkor az inflációnak is” – figyelmeztetett Suppan Gergely.