A műanyagfröccsöntés a húzóágazat

Önerőből fejleszt, az egyensúlyi állapothoz pedig a megrendelések iparági bontásában is ragaszkodik az érdi családi vállalkozás, amely szerszámkészítéssel kezdte, de ma már a műanyagfröccsöntés a húzóágazat. Gaszt Attila ügyvezető tulajdonos célja a fejenként számított 100 ezer eurós éves árbevétel elérése.

A hazai termelő-gyártó iparvállalatok többségének a rendszerváltás után kezdődött csak el a története, a GIA Form elődje viszont ez év november 1-jén már 33 esztendeje, hogy az önállóság útjára lépett. Az érdi vállalkozás 1988-as alapításának fontos előzménye, hogy Gaszt Attila tulajdonos, ügyvezető édesapja, az akkor mindössze 14 éves Gaszt István már 1960-ban megkezdte szerszámkészítői pályafutását. 

Míg sokan kényszerből vállalkoztak, édesapám kellően talpraesett volt ahhoz, hogy ipari szövetkezetek beszállító partnerévé váljon, s külföldi autóalkatrész-gyártóknak is bedolgozott

– idézte fel a Figyelőnek Gaszt Attila, aki 19 esztendősen, 1991-ben lépett be a családi vállalkozásba.

A rendszerváltással kinyílt a világ, a ma már tapasztalt üzletemberben pedig ifjú titánként megvolt a kellő elhivatottság, nyitottság és nyelvismeret ahhoz, hogy a hazai megrendelések mellett sorra hajtsa fel a németországi megbízásokat. Beindult az üzlet: 1998-ra bővítették a telephelyet, majd 2002-ben a tevékenységi kört is, a szerszámkészítés mellett immár CNC-forgácsolással és műanyagfröccsöntéssel is foglalkoznak. Üzletáganként 8-12 százalékos profitrátával lehet számolni, ez nagyjából tervezhető. Azóta olyannyira eltolódott a hangsúly, hogy 

a megrendelések 60 százaléka fröccsöntés, míg a szerszámgyártás aránya 30, a CNC-forgácsolásé pedig 10 százalékos. 

A magyarázat egyszerű: míg a műanyagfröccsöntés napi 24 órában megy, addig a többi berendezés csak részben automatizált – átlagosan 8-12 órás üzemidővel lehet számolni.

Okultak a válságból

A vállalkozás 2003-ban alakult át és bújt a cégformát tekintve mai köntösébe. Ekkor indult a GIA Form Kft. Hosszú utat tettek meg azóta Gaszt Attiláék. Az akkori éves árbevételt ma már egy erősebb héten elérik; tavaly a társaság 1,69 milliárdos forgalma 112 millió forintos nyereséggel párosult. Mérföldkő volt a 2008–09-es gazdasági világválság, hiszen átmenetileg elveszítették megrendeléseik 80 százalékát. Pár hónapnyi kijózanító gondolkodás után azonban az ügyvezető új alapokra helyezte a vállalatot: a felszabadult kapacitásokat saját termékek fejlesztésére fordította, s mivel ezt fegyelmezett gazdálkodás mellett tette, onnantól éveken át duplázni tudták a pénzügyi eredményeiket. Így a nehezebb időszakban sem bocsátott el senkit a ma már 67 főt foglalkoztató GIA Form, amelynél 80 százalék dolgozik a termelésen, a fennmaradó 20 százalék pedig az irodai létszám, a mérnököket és a minőségbiztosítási terület munkatársait is beleértve. A cég 2013-ban egy tető alá hozta korábbi három telephelyét, a 3300 négyzetméteres csarnokban összesítve mindegyik tevékenységet.

Az idén már az 1,8–2 milliárd forintos sávba léphet a forgalom, 

és mivel a korábbi nagyberuházások súlyos amortizációs költsége is kisebb teher, 10 százalék feletti árbevétel-arányos eredményre van kilátás – állapította meg Gaszt Attila. Óva int az autóipari függőségtől a cégvezető, ezért náluk a megrendelések legfeljebb negyedét adhatja ez a terület. Ágazati bontásban ma már ugyanekkora súlyú az orvostechnikai eszközök gyártása. Továbbá 20-20 százalékos hányadot fed le az elektronika és az energiaipar, a fennmaradó 10 százalék pedig az egyéb iparágaké. Több évtizedes tapasztalattal a háta mögött a cégvezető úgy látja, ez az egyetlen út. A kevés nagy helyett jobb a több kisebb megrendelő, mint ahogy az ágazatokat tekintve sem szabad egyetlen szektorra koncentrálni.

Házhoz jött az Audi

A kiegyensúlyozottságra való törekvés a GIA Form pénzügyeiben szintén megmutatkozik. Bár 2021-et írunk, Gaszt Attila szerint ma is irányadó a régi mondás, miszerint „addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér”. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy lényegében hitelektől mentesen, önerőből fejlesztenek, növekednek. 

Sok helyen nincs vészforgatókönyv a váratlan eseményekre – nálunk van

– mutatott rá a szakember. Nem lenne annak a vállalkozónak a helyében, aki hitelből épült telephelyen vagy eleve bérelt csarnokban egytől egyig lízingelt gépekkel termel, és a jövőbeli megrendelésektől függ, hogy tud-e törleszteni, s akkor jön a Covid-válság, a csiphiány vagy az energiakrízis. Éppen ezért aki nem elég elővigyázatos, azt könnyen elviheti egy csődhullám a cégvezető szerint. Úgy látja, a 70 százaléknál nagyobb mértékben eladósodott kkv-k csak a szerencsében bízhatnak. A felelős gazdálkodás és üzletpolitika komoly elismerése, hogy a közelmúltban az Audi Hungaria Zrt. is a GIA Formhoz küldte képzésre a költségelemző csapatát, hogy betekintést nyerjen a gyártási folyamatokba.

A további bővülés kulcsa a hatékonyságnövelés, amelyhez elengedhetetlen az értékesítés és a marketing erősítése. 

Ami a termelést illeti, a meglévő kapacitások 100 százalékos kihasználásán túl erős alvállalkozói kör építésére szánta el magát az érdi vállalkozás. Ez egyrészt saját motiváció, másrészt a megrendelésdömping ki is kényszeríti. Gaszt Attila ezt azzal a példával támasztotta alá, hogy van hat marógépük, további hat pedig az alvállalkozóik rendelkezésére áll, s ezzel máris megduplázták a marási kapacitást. A telephely 70 fős társaság befogadására alkalmas az üzemi területtől a szociális helyiségekig. A keret tehát adott, megfelelő folyamatmenedzsmenttel a tartalom viszont mindig magasabb polcra helyezhető. A szakember kiemelte: Németországban sok helyen a 100 ezer euró/fős éves árbevétel elérése az irányadó, náluk egyelőre 75-80 ezer euró ez a mutató. Ebben egyaránt benne van a segédmunkás, a sofőr, a gépbeállító, a mérnök és az ügyvezető. Középtávú céljuk, hogy náluk is meglegyen a 100 ezer eurós forgalom fejenként. Ez a mostani árfolyam mellett 2,5 milliárd forint körüli árbevételt jelentene a jelenlegi létszámmal számolva.

Generációváltás

Bár Gaszt Attilát korai lenne nyugdíjazni, hiszen az ötvenet is csak jövőre tölti be, egy ekkora múltú családi vállalkozásnál izgalmas kérdés az is, van-e, lesz-e kinek továbbadni a stafétát, ha eljön az ideje. „Mindkét gyermekem egyetemista. A lányom kereskedelem és marketinget tanul, a fiam most kezdett gazdálkodás és menedzsment szakon. Azt szoktam nekik mondani, hogy semmi sem kötelező, de a lehetőség adott. Nagy öröm lenne, ha a harmadik generáció is továbbvinné a céget, de ha más utat választanak, akkor is felelősen döntünk” – bocsátotta előre az ügyvezető. Első a család, ha viszont kell egy B terv, elképzelhető az is, hogy a háttérben tulajdonosként megmaradnak, de a menedzsment élére kívülről hoz egy „Gaszt Attila 2.0-t”, akit kinevel, felkészít az utódlásra.

Ha viszont ez a megoldás is akadályokba ütközne, az érzelmi kötődéseket levetkőzve maradna a piaci értékesítés. Az üzletember szerint bár sikeres korszak áll mögöttük, lehet és kell erről beszélni, hiszen a kkv-szektor nagy részét érinti a nemzedékváltás és az azzal járó számtalan feladat. Fontos ebben is tudatosan tervezni, hiszen az összkép hervasztó: sok helyen azt látni, hogy a kiöregedő alapító-tulajdonos a nyereség kivételére koncentrálva hagyja elsorvadni a céget, amely ebek harmincadjára jut, hogy aztán jöjjön egy felszámoló, aki kiárusít mindent, a csarnokot pedig benövi a gaz. Gaszt Attila nem ilyen jövőt szán a GIA Formnak, de úgy véli, mások is elkerülhetik a csúfos bukást, ha időben tesznek ellene.