Nem szerencsejáték lesz a százmilliárdos pályázat

Hamar elkapkodják majd a százmilliárd forintos keretösszeget, szűk kör számára lesz elérhető, de legalább nem a szerencsejáték dönt – így foglalták össze a VG által megkérdezett szakértők a Széchenyi Terv Plusz keretében megjelent és Varga Mihály pénzügyminiszter által bejelentett pályázatot, amely a mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogatja.

A Ginop Plusz 1.2.3-21 kódszámú felhívás keretében nyolcvanmilliárd forint jut Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, tehát a kevésbé fejlett régióknak, húszmilliárd forint pedig Közép-Dunántúlnak, Nyugat-Dunántúlnak és Pest megyének. Budapesten nem valósítható meg projekt ebből a forrásból, amelyet az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosít. Technológiai fejlesztést eredményező új eszközök beszerzésére, infrastrukturális és ingatlan beruházásra, tanácsadási és képzési szolgáltatásokra, megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazására és információs technológia-fejlesztésére lehet pályázni tíz- és kétszázmillió forint közötti értékben. Várhatóan 800–2500 projekt kaphat támogatást, az első benyújtási szakasz január 19-én, a második január 27-én indul – és a szakértők szerint ér véget még aznap az egyhetesre tervezett határidő ellenére.

Hatalmas érdeklődés várható a pályázat iránt, és jelentősen szűkíti a lehetséges nyertesek körét a bekerült három fejlett régió, valamint a támogatási összeg maximumának kétszázmillió forintra emelése – mondta Tóth Ádám Ferenc, a European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet ügyvezetője. A szakember úgy véli, mivel a nyáron 4804 pályázatból 1721-et hagytak jóvá, a kimaradó vállalkozások, amelyeknek akkor például nem volt megfelelő tervdokumentációjuk, most tovább növelik a keresletet.

Ez a százmilliárd forintos keretösszeg finoman fogalmazva sem sok. Ha például Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl régiók és Pest megye esetében a húszmilliárd forintot leosztjuk a hét megyére, akkor hárommilliárd forint sem áll a rendelkezésre, ami alacsony darabszámot tesz elérhetővé, és átcsoportosítás nélkül szűk kör számára lesz megnyerhető. A nyolcvanmilliárd forint esetében pedig még ennél is nagyobb versenyre számítunk

– jelentette ki Tóth Ádám Ferenc, aki szerint a cégek jellemzően új eszközök beszerzésére használják majd a támogatást, amihez nagyarányú csarnoképítési igény is csatlakozhat.

Az eredeti felhívásban a teljes keretösszeg a fejlesztendő régióknak lett volna elérhető, ezt osztották meg végül nyolcvan- és húszmilliárd forintra. A változtatás nagyobb hatással lesz a támogatások számára, mint a felső határ kétszázmillió forintra emelése, amely a részletszabályozás alapján a fejlettebb régiókban nem is elérhető – ezt pedig már Andorka Miklós, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. stratégiai igazgatója árulta el. Hozzátette, bár nagy érdeklődés várható, az irányító hatóság tanult a saját hibáiból, és a vállalatoknak nem kell átélniük a nyári káoszt, amikor negyedóráig sem volt nyitva a pályázati ablak.

„A mostani felhívás alapján akkor függesztik fel a pályázatot, ha az adott beadási időszakban 24 óra elteltével láthatóan kimerül a rendelkezésre álló forrás. Ez azt jelenti, hogy egy napig biztosan nyitva lesz a pályázati ablak, de be is záródik egy nap után. Aki a pályázatra készül, képes megfelelni ezeknek a szabályoknak, és ez most nem egy informatikai rendszeren múló szerencsejáték lesz” – szögezte le Andorka Miklós.