Óriási meglepetés, visszafogja a jövő évi kiadásokat a kormány

Elkötelezett a kormány a következő évre tervezett 5,9 százalékos hiánycélt tovább csökkentse, 2022-ben 5 százalék alatt deficit várható – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter sajtótájékoztatón, pénteken. A tárcavezető hozzátette, hogy a támogató fiskális politikának fenn kell maradnia, de nem azzal a lendülettel, mint korábban. Azzal indokolta a kisebb hiányt, hogy a gazdaság újraindulása sikeres volt, az utolsó negyedévben is 6 százalék fölött maradhatott a GDP bővülése.

Azt nem részletezte, hogy pontosan milyen kiadásokat érint a deficit lefaragása, ugyanakkor hangsúlyozta, az eddig bejelentett bérintézkedéseket nem érinti.

A pénzügyminiszter fontos eredménynek nevezte, hogy a megelőző válsághoz képest a magyar államháztartás és a magyar gazdaság saját erőforrásokat tudott átcsoportosítani, hogy a válság hatásait enyhítse. Emlékeztetett, hogy 2019-ben még 65,5 százalékra mérséklődött az államadósság mértéke. „Reális célkitűzés volt, hogy 2022-re 60 százalékra csökkentsük. Ezek a célok most sem változtak” – szögezte le.

Varga Mihály szerint az államadósság finanszírozása biztonságosabbá vált, miután 4 évről hat évre emelkedett a futamidő. Európában nálunk a legmagasabb a lakossági finanszírozás, negyede a teljes adósság állománynak. A kamatkiadások aránya pedig 2,3 százalék. 

A Pénzügyminisztérium várakozásai szerint 6,4-6,5 százalékos GDP-növekedés várható idén, jövőre pedig 5 százalék körül alakulhat. A tárcavezető jelezte, hogy Magyarország továbbra is az EU egyik leggyorsabban növekvő gazdasága.

20 százalék alatt szerették volna tartani az államadósság devizaarányát, azonban a forint gyengülése miatt ez nem lehetséges – mondta Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója. Várakozásaik szerint 20,4 százalék lesz az aránya. Hozzátette, figyelembe vették a költségvetés konszolidációs terveket, ugyanakkor azt is jelezte, hogy meg kell finanszírozni bizonyos projekteket.

Ismertetése szerint a jövő évi büdzsé nettó finanszírozási igénye 3153 milliárd forint, amelyet 2663 milliárd forint nettó kibocsátás, illetve 2021-ben képzett likviditási tartalékok 489 milliárd forintos csökkenése finanszírozza. A nettó kibocsátásból a forint kötvények 1000 milliárd forint értékben, a lakossági állampapírok szintén 1000 milliárd forint értékben fedezik a nettó finanszírozási igényt, míg a nettó deviza finanszírozás 406 milliárd forint értékben, a diszkontkincstárjegyek állománynövekedése 258 milliárd forint értékben járulnak hozzá a központi költségvetési hiány finanszírozása.

Jelezte továbbá Magyarország zöld kötvény keretprogramja jövőre tovább bővül egy új, 10 éves zöld forintkötvény rendszeres aukciós kibocsátásával, mind a hazai, mind a külföldi befektetők számára. Ezen felül 2022 első negyedévében japán jenben denominált, részben zöld devizakötvény-kibocsátást tervez az ÁKK, emellett a második félévben a jövőbeni megújítási kockázat csökkentése érdekében legalább 2 milliárd dollár értékben szándékozik 2023-ban és 2024-ben lejáró dollárkötvényeket hosszabb futamidejű devizakötvényekre cserélni.