A várakozásoknál kedvezőtlenebbül alakult a decemberi adat, megugrott a maginflációs mutató is

Az infláció decemberben a várakozásoknál kedvezőtlenebbül alakult, novemberi szintjén stagnált, nem következett be a várt kismértékű csökkenés, kommentálta a pénteken közzétett inflációs adatokat Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágának vezetője. Ugyanakkor Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője ennél sokkal aggasztóbbnak tartja, hogy a volatilis tételektől megtisztított maginflációs mutató 1,1 százalékponttal megugrott és decemberben 6,4 százalékon állt a KSH legfrissebb jelentése alapján.

Regős Gábor úgy látja, a legalapvetőbb élelmiszerek árának befagyasztása nem is annyira meglepő döntés, hiszen az előző hónaphoz képest kiemelkedő, 1,4 százalékos árnövekedés történt az élelmiszereknél. A főbb termékcsoportok közül jelentősebben, 1,1 százalékkal nőtt még a tartós fogyasztási cikkek ára, amit az energiaárak növekedése, a szállítási nehézségek, illetve az alapanyagok világszerte tapasztalható hiánya magyaráz.

Mérséklődött ugyanakkor az egyéb cikkek, üzemanyagok ára: a benzinárra bevezetett sapka megtette hatását, az üzemanyagárak egy hónap alatt átlagosan 5,3 százalékkal csökkentek, így az éves alapú emelkedés is már mérsékeltebb, 25,9 százalék volt, hangsúlyozta a Századvég üzletágvezetője. Az árstoppal érintett termékek közül kiemelkedő volt a tej árának 1 hónap alatt 7,8 százalékkal történő emelkedése, de például a cukor is 2,9 százalékkal drágult.

A fogyasztói árak 2021-ben átlagosan 5,1 százalékkal emelkedtek. A következő havi, azaz a januári adat Regős szerint kiemelkedő fontosságú lesz: ez mutatja majd meg, hogy az év elején mennyire árazták át termékeiket a kereskedők, így nagyon sok információt ad majd az adat a 2022-es inflációs folyamatokról és jelentősen meghatározhatja a monetáris politika további lépéseit is.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője úgy véli, a 7,4 százalékos inflációs adatnál aggasztóbb, hogy a volatilis tételektől megtisztított maginflációs mutató 1,1 százalékponttal megugrott és decemberben 6,4 százalékon állt a KSH legfrissebb jelentése alapján. Mint írja, legutoljára 2002 elején, vagyis gyakorlatilag húsz évvel ezelőtt volt hasonlóan magas az inflációs alapfolyamat.

Egyébként a maginfláció jelentős gyorsulását emelte ki Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője is. Elmondta, hogy a januári infláció többek között azért is kérdéses, mert új inflációs kosárból számolja majd a KSH. Bár minden év elején módosítja a statisztikai hivatal az inflációs kosarat, a mostani változtatás a koronavírus-járvány miatt megváltozott fogyasztási szokások miatt mutathat komolyabb eltéréseket a korábbi gyakorlathoz képest. „Ha például az idei évhez képest növekszik az inflációs kosárban az élelmiszerek és tartós fogyasztási cikkek aránya, akkor ez felfelé húzhatja a januári inflációt” – fogalmazott.

Virovácz ugyanakkor úgy véli, a decemberi adat alapján egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy januárban, amikor még az élelmiszerár-stop sem effektív, tovább emelkedjen az infláció. Az elmúlt két év januárjában ugyanis rendre 0,9-0,9 százalékos volt a havi infláció. Ha ennél akár egytized százalékponttal is magasabb lenne a 2022. januári adat, úgy az éves bázisú inflációs mutató is tovább emelkedne, fejtette ki. Márpedig az elmúlt két év januárjához képest idén jóval magasabb a bérköltségek növekedése, nem beszélve az energiaválságról és az alapanyag- és félkésztermék hiányról, valamint a szállítási költségek megemelkedéséről, amelyek nem (vagy nem ilyen mértékben) voltak jelen az előző évek elején, tette hozzá.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint egyes alapvető élelmiszerek árainak rögzítése a következő hónapokban némileg mérsékelheti az inflációt, ugyanakkor a tőzsdei gázárak elszállásának még beláthatatlan következményei lehetnek. Noha a hazai háztartási energiaárak feltehetően nem változnak a közeljövőben, a gázárak megötszöröződése, az áramárak megháromszorozódása számos ágazatban, és szinte minden ipari folyamatban megjelenhet, így a pékáruktól az élelmiszertermeléshez szükséges műtrágyáig  jelentős mértékű drágulást okozhat. Az inflációban ugyanakkor, tette hozzá, hangsúlyosan jelen vannak egyszeri tényezők is, mint a dohánytermékek jövedéki adóemelése, ami önmagában 1,2 százalékponttal növelte az inflációt, a tavalyi év végétől idén áprilisig pedig két lépésben ugyanennyivel vissza fogja húzni az inflációt, ezért az idei év végére már visszatérhet az infláció a toleranciasáv felső széle, vagyis 4 százalék alá.

Idei inflációs várakozások:

• Századvég: 5 százalékot meghaladó érték, 
• ING Bank: 5,6-5,7 százalékos infláció, felfelé mutató kockázatokkal, 
• K&H: 5,5 százalékos éves átlagos infláció, 
• Takarékbank: 5,5 százalék, érdemi felfelé mutató kockázatokkal.