Újraéledhet a járvány után az airbnb-zés

Még mindig sok a turisztikai célra, azaz rövid távú kiadásra szánt lakás a hosszú távú bérleti piacon, ahol a nemzetközi turizmus leállása miatt bevétel nélkül maradt Airbnb-lakások tulajdonosai átmeneti menedéket találtak, bár a korábbiaktól jócskán elmaradó összegű bevételhez jutottak csak. Éppen ezért ideiglenes megoldás sokuk számára a hosszú távú albérletezés, tény azonban, hogy 

az átlagosnál magasabb szintű pluszkínálat jelentősen megemelte a bérbe adott lakások átlagos nívóját. 

2020 egyértelműen a bérlők éve volt, amikor a korábbiaknál számottevően szerényebb díjért költözhettek a korábban megszokottnál színvonalasabb, frekventált helyen lévő albérletbe – összegezte a piaci trendeket a Rentingo.com alapítója, Danóczy Balázs a VG podcastnak. 

A bérbeadási és közösségi platform adatai szerint még a múlt év első fele is nagyon kedvező feltételeket teremtett a bérlőknek, 

a bérleti díjak árszintje tavaly márciusban benézett 140 ezer forint alá, majd erről a mélypontról rugaszkodott el és emelkedik azóta folyamatosan. 

A koronavírus-járvány egyes hullámai egyre kevésbé okoztak meglepetést, így egyre kisebb amplitúdójú hullámokat keltettek az albérletpiacon – fogalmazott a piaci szakértő. 

Budapesten már az idén, a második fél évben újra elérhetik a bérleti díjak az átlagosan 170 ezer forintos szintet, ahonnan 2020 januárjában, az addigi időszak csúcsán lerángatta azokat a járvány. 

Az elmúlt – kis híján már – két év jelentős nyomot hagyott az albérletpiacon, ahol veszélyes könnyítésekkel, például a korábban jellemzően két-három havi kaució egyhavira csökkentésével is próbálkoztak sokan bérlőt fogni. A váratlan kiadásokra fedezetet biztosító kaució összegének lefaragása nem volt jó irány, a helyzet normalizálódását mutatja az is, hogy a bérbeadók 90 százaléka már újra kéthavi bérleti díjnak megfelelő összeget kér – tudtuk meg. 

A járványidőszakban az új bérleti szerződések futamideje is változott, a korábbi egy év helyett a válság idején akár három hónap fixbe is belementek a bérlők és a bérbeadók. Miután egyszerre jelent meg jelentős új kínálat és tűnt el jelentős volumenű kereslet a turizmus-vendéglátás leállása, valamint a digitális oktatás és a home office térhódítása következtében vidékre költözők miatt, általános volt a bizonytalanság a piaci szereplők körében. Az airbnb-zés lefagyása miatt előbb csak az első, majd a második év is kiesett a rövid távú lakáskiadás piacán, ahová a nagyobb bevétel miatt a többség várhatóan visszacsekkol majd – a szakember várakozásai szerint.

A jelenleg már a 160 ezer forintot közelítő budapesti átlagos kínálati ár nagyon csalóka 

– figyelmeztetett Danóczy Balázs –, és még egy-egy budapesti kerületen belül is akár 40 százalékos bérletidíj-különbségeket lehet találni.” „A legfrissebb, múlt havi adatok szerint 143 ezer forintért keresnek a bérlők, átlagosan 158 ezerért hirdetnek a bérbeadók kiadó lakást Budapesten, ahol a bérleti díjak tavaly a kereslet élénkülésének hatására indultak emelkedésnek. Továbbra is kedvelt befektetési terület a lakáspiac, a bérbeadásra vásárolt lakások azonban jelentősen eltérő bérletidíj-hozammal működnek” – szögezte le a Rentingo.com alapítója, aki  szerint a bérbeadási piac a kedvező adózási feltételek miatt jelentősen kifehéredett, a bérbeadók túlnyomó többsége maga ragaszkodik a szerződés megkötéséhez.