Cél: a GDP három százaléka menjen kutatásra

A kormány hosszú távú célkitűzése a kutatás-fejlesztési források bruttó nemzeti össztermékhez viszonyított arányának három százalékra növelése 2030-ra. 

Ennek elérése érdekében hazánk már tavalyelőtt is rekordösszeget, hozzávetőleg 771 milliárd forintot fordított k+f-re és innovációra 

– tudta meg a Figyelő az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól (ITM). A múlt évben a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap összesen mintegy 180 milliárdos támogatásainak a harmada hasznosult az egészséggel kapcsolatos kutatásokban.

A magyar gazdaság fenntartható bővülését, versenyképességének tartós megerősítését a nagy hozzáadott érték, a piacképes termékekbe forgatott hazai ötletek tudják biztosítani. Éppen ezért a kormány stratégiai célja, hogy Magyarországot az évtized végére Európa jelentős innovátorai közé emelje. Ehhez olyan értékteremtő ökoszisztémára van szükség, amely egyszerre járul hozzá az innovációra nyitott nemzetgazdaság versenyképességéhez, a vállalati szektor e téren való teljesítményének intenzív növeléséhez, s lehetővé teszi, sőt ösztönzi a modern technológiák széles körű alkalmazását, elterjedését – közölte megkeresésünkre az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

Arra a kérdésünkre, miszerint a teljes k+f-szektoron belül összesen mekkora költségvetési forrás áll rendelkezésre az egészséggel kapcsolatos kutatásokra, úgy reagáltak: azok a területek, ágazatok kapnak kiemelt figyelmet, amelyek egy adott időszakban nemzetgazdasági vagy társadalmi szempontból jelentősek. A koronavírus-járvány miatt az egészség témája fokozott érdeklődésre tart számot a pályázók körében. A múlt évben a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap összesen mintegy 180 milliárd forintos támogatásainak a harmada hasznosult az ezzel kapcsolatos kutatásokban. Az ITM 2021-ben új felhívási rendszert is indított, amelyben az általános nemzeti kihívások mellett megjelent a védelem és az egészség tématerülete is. 

Mindez 25-25 milliárd forintos, ötéves programok elindítását tette lehetővé 

– fejtették ki. 

Mint folytatták, a kormány hosszú távú célkitűzése a kutatás-fejlesztési források bruttó nemzeti össztermékhez viszonyított arányának a három százalékra növelése 2030-ra. Ennek elérése érdekében hazánk már tavalyelőtt is rekordösszeget, mintegy 771 milliárd forintot fordított kutatás-fejlesztésre és innováció-ra. A ráfordítások növelése mellett az intézményrendszer, valamint a kutatási eszközök korszerűsítése, a kutatói életpálya célzott támogatása még jobb innovációs teljesítményre ösztönzi a hazai cégeket és egyetemeket.

Arra is rákérdeztünk, hogy az egészségiparon belül az állam milyen kutatásokat támogat kiemelten. Az ITM közlése alapján a Tématerületi kiválósági program (TKP) célja a tudástermelésben élenjáró felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek hatékony, szakmai támogatási rendszerének a kialakítása a nemzetstratégiai jelentőségű ágazatokban. Kifejezetten az egészség tématerületen 19 intézmény 29 projektje nyert el szubvenciót több mint 25 milliárd forint összegben. Az alprogram támogatható célkitűzései között szerepel 

az orvos- és állatorvos-tudományi, a gyógyszeripari, a biológiai, a biotechnológiai, a kémiai, a transzlációs medicinával, az aggyal, a rákkal, a biztonságos élelmiszerekkel, a Covid–19 betegséggel és a poszt-Covid-szindrómával kapcsolatos kutatások folytatása.

A Figyelő arról is érdeklődött, hogy áll a nemzeti laboratóriumok hálózatának a kialakítása. „Az ITM kezdeményezésére létrejövő platformok a nemzetgazdaság számára különösen ígéretes tématerületek szakmai műhelyeit fogják össze azzal a céllal, hogy választ adjanak jelentős globális kihívásokra. Négy kutatás-fejlesztési területen – biztonságos társadalom és környezet, egészség, ipar és digitalizáció, kultúra és család – alakultak nemzeti laboratóriumok, amelyek előrehaladásának közvetlen nyomon követésére, szakmai támogatására, hazai és nemzetközi terjeszkedésének elősegítésére felállt a Nemzeti Laboratóriumok Programirányítási Rendszere is” – tájékoztatott a minisztérium. 

Több mint negyven konzorciumi tag részvételével tizennyolc ilyen intézmény kezdte meg a munkáját, közülük hat érintett közvetlenül az egészségipari kutatásokban: a Biotechnológiai Nemzeti Laboratórium, a HCEMM Teaming Nemzeti Laboratórium, a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium, a Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Nemzeti Laboratórium, a Nemzeti Tumorbiológiai Laboratórium és a Virológiai Nemzeti Laboratórium. Ezek az entitások olyan aktuális, globális jelentőségű kérdésekre fókuszálnak, mint a humán reprodukció, az új vakcinák és antimikrobás szerek fejlesztése, a daganatos megbetegedések megfékezése és terápiája, új platformok az orvosi diagnosztikában, a betegségek korai felismerése. 

Ezeken túlmenően az ipar és digitalizáción belül működő Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium fő kutatás-fejlesztési irányai között szintén szerepel egészségügyi terület, amely az orvosi diagnosztikai és biometriai alkalmazásokra összpontosít. 

A szaktárca arra is kitért, hogy ez a laboratóriumi hálózat miképp csatlakozik a hazai felsőoktatási centrumokhoz és az egyetemi tudásközpontokhoz. De válaszukban azt is érintették, hogy a felsőoktatási struktúraváltás folyamatába miképp kapcsolódnak be a nemzeti laboratóriumok. Megtudtuk, hogy ezeket önállóan vagy konzorciumi formában hozhatják létre kutatóintézetek, cégek, felsőoktatási, közigazgatási intézmények. 

A hazai felsőoktatási intézmények nélkülözhetetlen katalizátorai a fenntartható növekedésnek, az innovációs teljesítmény fokozásának, a tudásalapú gazdaság kialakításának, így a Nemzeti laboratóriumok programban is kiemelt szerepet töltenek be. A jelenleg működő 18 laboratórium közül tizenkettő megvalósításában vesz részt felsőoktatási intézmény közvetlen formában, önálló kivitelezőként vagy konzorciumi tagként. Az érintett tíz egyetemből hét modellváltó univerzitás. Ezenfelül a program keretében elvárás a minél szélesebb körű hazai és nemzetközi szintű szakmai együttműködések kialakítása. A nemzeti laboratóriumok felfedező jellegű és kísérleti megközelítésű kutatásaiban több mint kilencszáz szakember vesz részt. A projekt kiemelt hangsúlyt fektet a PhD-hallgatók és a fiatal kutatók ezen tevékenységekben való részvételének a biztosítására, a kutatói utánpótlás helyzetének erősítésére. A nemzeti laboratóriumok lehetőséget teremtenek többek között a kutatói mobilitás elősegítésére és a hazai kutatók nemzetközi elismertségének a növelésére.

A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható.