Havi 3–5 ezret költünk zöldségre és gyümölcsre

A 18–65 éves magyarok döntő többsége, 88 százaléka szokott zöldséget és gyümölcsöt vásárolni, a legtöbben pedig ezt leginkább boltláncokban vagy hipermarketekben teszik. Míg a nagy bolthálózatok aránya 73 százalékos, mindössze 42 százalék megy külön zöldségeshez és csak 34 százalék látogat ki friss áruért a piacokra vagy vásárcsarnokokba.  

Legkevésbé a termelői piacok népszerűek, összesen 17 százalék szerzi innen be az árut – derült ki az 500 szentesi és környékbeli termelőt tömörítő DélKerTÉSZ reprezentatív kutatásából, amely a magyarok zöldség- és gyümölcsvásárlási szokásait mérte fel.

Havi 3-4000 megy zöldségekre

A kutatásból az is kiderült, hogy azoknak a többsége, akik szoktak zöldséget vagy gyümölcsöt vásárolni, havonta 3000 forintnál többet költ ezekre. 39 százalék mondta azt, hogy a számla havonta több mint 5000 forintra rúg, míg 40 százaléknál 3-4000 forintot tesz ki. Havonta 1-2000 forintból csak 19 százalék ússza meg. 

A zöldségekre és gyümölcsökre legtöbbet, azaz több mint havonta 5000 forintot költők között többségben vannak a nők és a 30-asok, valamint a Közép-Magyarország régióban élők. A magyarok több mint fele, 52 százaléka mondta azt, hajlandó többet fizetni a magyar zöldségért vagy gyümölcsért. Ez leginkább a nőkre és a falun élőkre jellemző. 

„Azt tapasztaljuk – és a felméréseink is azt mutatják –, hogy bár még mindig az ár a legfontosabb tényező, a vásárlók egyre inkább figyelnek arra is, honnan jönnek az élelmiszerek. Kedvező irányba mutat, hogy a vásárlás során 46 százalék tartja közepesen és 36 pedig nagyon fontosnak, hogy a zöldség vagy gyümölcs magyar termelőktől származzon. Leginkább a nők és a 30-asok foglalkoznak egyébként ezzel a kérdéssel” – mondta Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke. 

 Az egész Európában elszálló áram-, gáz- és műtrágyaárak miatt nem elvárható, hogy a zöldség- és gyümölcstermelők a tavalyi áron adják a termékeiket 

 – tette hozzá Nagypéter Sándor. Ez pedig drágulást eredményezhet a fogyasztói árakban. Viszont bizakodásra ad okot, hogy a 2022. évi inflációt meghaladó átlagbér-emelkedésekkel a vásárlók továbbra is a megbízható, környezetbarátabb hazai árut fogják választani.

Tudatosabbak a fogyasztók

A felmérésből az is kiderült, hogy mikor veszik le inkább a magyar termékeket a polcról a zöldséget vagy gyümölcsöt vásárlók. Tízből hárman általában törekszenek arra, hogy ezt akkor tegyék, amikor az adott terméknek szezonja van. 31 százalék leginkább akkor vásárol hazait, ha a termék jó áron van, ez főként a 30-asokra és a budapestiekre jellemző. A megkérdezettek több mint fele, 52 százaléka – és leginkább a nők – azt mondta, általánosságban igyekszik magyar terméket választani. Mindössze 38 százalék válaszolta azt, hogy nem nézi, honnan származnak ezek a cikkek, és kevesebb mint 10 százalék szereti jobban az importzöldségeket vagy gyümölcsöket, mint a hazait. A megkérdezettek fele szerint ráadásul a magyar termékeknek jobb az íze mint az importált verzióknak.

Tízből négyen sokszor nem tudják eldönteni, honnan származik az adott termék. Ezzel a problémával leginkább a 30-asok és a felsőfokú végzettségűek találkoztak. 

Külcsín alapján vásárolnak tízből hatan

A vásárlást leginkább befolyásoló tényezőket sorba véve a lista első helyén az ár végzett, a magyarok 81 százalékának – és főleg a férfiaknak – ez a legfontosabb szempont. Utána jön 62 százalékkal a zöldség vagy gyümölcs kinézete, míg 42 százalék arra figyel, minek van éppen szezonja. 

Kevesen (13 százalék) vannak azok, akiket a termék csomagolása is befolyásol, ezt leginkább a budapestiek és a 30-asok mondták. A márkanév pedig mindössze 5 százalékot érdekel.