Az MNB alelnökének tanácsa: megtakarítani, megtakarítani, megtakarítani!

A bizonytalanság nagyságrendekkel növekedett az elmúlt időszakban. A pénzpiacokon is az érzelmek dominálják a mozgásokat. A félelem uralja a piaci hangulatot. Ez a félelem és bizonytalanság pedig annál nagyobb, minél közelebb van az adott ország a háborús konfliktushoz. Európában is éppen ezért a régiós piacok érintettek a leginkább – így látja a helyzetet Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, aki szerda este az InfoRádió Aréna című műsorának vendége volt. 

Virág Barnabás szerint a jelenlegi legfontosabb kérdőjel, hogy mikor ér véget ez a szörnyű konfliktus. A háború kapcsán kialakult egy súlyos szankciós konfliktus is, amelyben immár az egész világ érintetté vált. A nyersanyagpiacokon zajló folyamatok szinte követhetetlenek. Ezek pedig minden területen magasabb árakat okoznak. Még az is elképzelhető, hogy lesz olyan, amikor a termelő azt mondja, nem tudja előállítani azt a terméket. Így hasonló helyzet állhat elő a globális láncok szakadásában, mint a koronavírus-járvány idején. 
Óráról órára változik a helyzet, a gazdaság viszont azt szereti, ha kiszámítható a helyzet.

Az alelnök szerint az inflációs ráta gyors emelkedése 2021-ben meglepte a világot. A Magyar Nemzeti Bank az elsők között volt, amely azt mondta, hogy az infláció tartós problémává válhat. A háború előtt a magyar gazdaság nagyon erős növekedési fundamentumokkal rendelkezett. Az MNB számításai azt mutatták, hogy az első két hónapban még erősebb volt a gazdaság növekedése, mint 2021-ben. Benne volt a magyar gazdaságban 2022-ben egy 6 százalék körüli növekedés. Ebből vett el a háború. Nagyjából ebből 2,5-3 százalékot vesztettünk el. A beruházások és az export kilátások is romlanak. Így idén 2,5-4,5 százalékos GDP-növekedésre számíthatunk. Ugyanakkor van egy erős helyreállási képessége a magyar gazdaságnak. Ez bebizonyosodott a covid-válság után is.

Virág Barnabás a jegybank monetáris tanácsának keddi döntésével kapcsolatban elmondta: a fő ellenfél továbbra is az infláció. A magas inflációt le kell győzni. Egyértelmű üzenetet kellett küldenie a monetáris tanácsnak és az alapkamat 100 bázispontos keddi emelése egy ilyen üzenet volt. A jegybank alelnöke szerint az inflációs problémára a legerősebb választ adta az MNB a régióban. Ezért is fordulhat elő, hogy a régiós szinten alacsonyabb lehet az infláció Magyarországon.

Ebben a háborúban a legnagyobb terhet a régiós országok viselik Európai Unióban. Az itteni pénzpiacok a leginkább érintettek és a régiós országok fogadják be a legtöbb menekültet.

Virág Barnabás az alapkamat és az egyhetes betét kamata közötti különbségről elmondta: várhatóan az év közepén, illetve az év második felében érhet majd össze ismét a két eszköz. A következő időszakban is egy folyamatos felzárkózásra lehet számítani. Ehhez ugyanakkor szükség van egy kiszámíthatóbb közegre is. Az irány ugyanakkor egyértelmű: az alapkamat zárkózik majd fel az egyhetes betét kamatához, azaz utóbbi esetében nem várható csökkenés a következő időszakban.

Amíg a háború tart, addig biztosan marad majd a nagyobb lépésköz, mert továbbra is határozott válaszadásra van szükség. Azt, hogy hol érhet végig a kamatemelési ciklus, nehéz megjósolni, a háború végéig biztosan. Egyelőre ezen a pályán tovább kell menni és folytatni kell a monetáris szigort minden eszközzel.

A jegybank alelnöke kitért arra is, hogy régi problémája a magyar bankrendszernek, hogy a betétoldali átárazás lassú. Azaz a jegybanki kamatváltozások késve jelennek meg a piacon. Ezen a téren a piaci verseny sem elégséges. Az Államadósság Kezelő Központ új döntése, kamatemelése ugyanakkor ebben a helyzetben új versenyt hozhat. A betétek átárazásában van még régiós lemaradás.

Hiteloldalon viszont nincs ekkora lemaradás, illetve jóval nagyobb a verseny, vagyis a bankok sokkal óvatosabban emelnek kamatot, mert nem akarják elveszíteni az ügyfeleket.

Virág Barnabás kitért arra, hogy az elmúlt időszakban jelentős összegek jelentek meg a családoknál, például az állami visszatérítéseknek köszönhetően is. Véleménye szerint a jelenlegi időszakban a legbiztosabb, ha fogyasztási cikkek helyett most inkább megtakarításokat halmoz fel a lakosság. Erre meg is vannak a megfelelő eszközök, például az inflációkövető megtakarítások. 
Megtakarítani, megtakarítani, megtakarítani! – mondta az alelnök, aki szerint a következő hónapokban az infláció tovább fog növekedni, fordulat csak júniusban, júliusban várható, amikor érdemben csökkenhet az árak emelkedése. Ez persze kiemelten függ a háború végétől és attól is, hogy a kormányzati intézkedések, amelyek segítenek lassítani az inflációt, mikor lesznek feloldva.

Virág Barnabás a forint márciusi extrém kilengéseire reagálva elmondta, a magyar fizetőeszközt shortolták, a jegybank viszont a ráták emelésével jelezte, hogy ez nem kívánatos folyamat, így végül korrekció történt. Virág Barnabás arra kérdésre, hogy más eszközzel belenyúlt-e a jegybank a forint gyengülésének megállítására azt mondta: ilyen helyzetben nincsenek tabuk, minden eszközt be kell vetni, de ennél részletesebben nem kívánta kommentálni a kérdést.