Várólista-mérséklési programról döntött a kormány

Kormánydöntés született a kórházi várólisták csökkentéséről, a kabinet 13,6 milliárd forintot fordít erre a célra – mondta Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere. Kiemelte: 

Magyarországon a várólisták hossza 2010 környékére rendkívüli módon megemelkedett. 2013-ban mintegy 70 ezer ember szerepelt a várólistákon, ezt 2019-re 28-26 ezerre lehetett leszorítani nagyon jelentős kormánytámogatással

 – közölte. 

A Covid–19 miatt nőtt a várólista hossza

A várólisták csökkentésének 2019 rendkívül dinamikus éve volt

 – hangoztatta a miniszter, aki arra is kitért, hogy ekkor a magyar várólisták az európai országok első harmadában helyezkedtek el és körülbelül a svédországival megegyező számokat mutattak. Hozzátette: a koronavírus-járvány a várólisták növekedését okozta, ugyanis a halasztható műtéteket mindenhol, bizonyos országokban pedig az életet veszélyeztető betegségek kezelését is hosszabb vagy rövidebb ideig halasztani kellett. Magyarországon minden sürgősségi esetet, daganatos és kardiális betegséget diagnosztikájában és terápiájában is azonnal el kellett látni – hangsúlyozta Kásler Miklós.

Az eseményen kiosztott írásos összegzés szerint a most meghozott kormányzati intézkedés egyrészt a kiemelt várólista-csökkentési program végrehajtásának 2022 végéig történő meghosszabbításáról, másrészt a program keretében elvégzett ellátások elszámolásának új, a korábbinál kedvezőbb feltételeiről rendelkezik annak érdekében, hogy minél több szolgáltató vehessen részt a várólistán szereplők ellátásában.

Általános szabály a fekvőbeteg- és a járóbeteg-szakellátásban is, hogy a többletfinanszírozási programba azokat az ellátásokat lehet bevonni, amelyeket 2021. szeptember 1-jétől kezdődően láttak el, ha a szolgáltatók a 2019. márciustól decemberig tartó időszakban időarányosan elvégzett, 1-es térítési kategóriával jelentett és elszámolt műtéti esetszámainak 10/12-ed részét teljesítették – írták.

A várólistás műtétekért többletfinanszírozás jár

A finanszírozási díj mértéke nem változott, a többletként végzett ellátások vonatkozásában továbbra is 30 százalékkal magasabb, a többletfinanszírozás 80 százaléka a műtéteket és vizsgálatokat elvégző orvosok és egészségügyi szakdolgozók személyi juttatására, míg 20 százaléka a kórház dologi kiadásaira fordítandó – áll a szövegben.

Kásler Miklós más országok várólistáiról szólva elmondta, hogy az Eurostatnak a várakozási időre vonatkozó valamennyi tagországra kiterjedő adatgyűjtése nincs, nemzetközi összevetésre alkalmas várakozási időre vonatkozó adatok csak az OECD adatbázisában érhetők el, amely a tagállamok önkéntes, éves adatszolgáltatásán alapul, így azok nem minden OECD-tagország esetében állnak rendelkezésre.

A miniszter tájékoztatása szerint az EU-s tagállamok közül Ausztria, Írország, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Franciaország, Görögország, Horvátország, Luxemburg, Lettország, Málta, Németország, Románia, Szlovákia és Szlovénia nem vezet és nem hoz nyilvánosságra ilyen adatokat.

Sokan várnak szemműtétre és protézisre is

Jelenleg a legtöbben szürkehályogműtétre várnak, mintegy 18 ezren, de térd- és csípőprotézis beültetésére is 8-10 ezren – mondta Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnöke az InfoRádióban. Szürkehályogműtétre közel 200 nap volt a várakozási idő, a másik két beavatkozásra 600, illetve 300 nap, de kórházanként sem volt egységes, hogy milyen hamar lehetett ellátáshoz jutni – részletezte Ficzere Andrea. Vannak intézmények, ahol pár hónapon belül protézishez lehet jutni, de van, ahol 1-2 évet is várakozni kell. Azt is elmondta, hogy miért nehéz megmondani, mennyi egy adott műtét esetében a normális várakozási idő, ez ugyanis függ:

• a hozzáféréstől,
• az elvégzett műtétek számától,
• a körülményektől,
• a személyzettől,
• az eszközparktól is.