A koronavírus-járvány által okozott visszaesés és az azt követő kilábalás eltérő mértékű és sebességű volt a világ különböző régióiban, országaiban. Európában Magyarország és a kelet-közép-európai térség a pandémia időszaka alatt is képes volt folytatni a gazdasági felzárkózást az EU-átlaghoz, míg a mediterrán országok leszakadása folytatódott 2019 és 2021 között. A legnagyobb előrelépést a legfejlettebb északi országok mutatták. Elemzésünkben rámutatunk, hogy azok az országok tudtak jól teljesíteni az elmúlt két évben, ahol a vállalati hitelezés fennmaradt, a lakosság digitális készségei jelentősen fejlődtek, illetve a turizmus nemzetgazdasági súlya relatív alacsony volt. A sikeres válságkezelést így elsősorban monetáris politikai, versenyképességi tényezők támogatták, de fontos szerepe volt gazdaságszerkezeti okoknak is.
Az Eurostat legfrissebb adatai alapján az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP Magyarországon az EU27 átlagának 76,0 százaléka volt 2021-ben, ami 3,2 százalékpontnyi javulást jelent 2019 óta, tehát a járvány időszaka alatt is folytatta hazánk a gazdasági felzárkózást.
A kedvező 2021. évi teljesítménynek köszönhetően Magyarország Portugáliát megelőzve egy helyet javított az uniós fejlettségi rangsorban, és 2019 után ismét a 20. helyet foglalja el. Hazánk előtt Lengyelország áll, 76,9 százalékon.
A válság előtti, 2019-es szinthez képest 2021-re a mediterrán országok leszakadása folytatódott, az EU-tagállamok többsége azonban növelte a relatív fejlettségét (1. ábra). A legnagyobb javulást az EU27 átlagához viszonyított egy főre eső GDP tekintetében a legfejlettebb országoknál (Írország, Luxemburg, Dánia) figyelhettük meg. A régiónkban Lengyelország, Horvátország és Románia fejlettsége jelentősebben javult, míg Szlovákiáé és Csehországé enyhén csökkent. A balti államok felzárkózása folytatódott: Észtország (+5,0 százalékpont) és Litvánia (+4,5) nagyobb, Lettország (+2,2) pedig kisebb mértékben növelte az egy főre jutó GDP-jét az EU27 arányában. Ezzel szemben a mediterrán országok relatív fejlettsége kivétel nélkül visszaesett. Az olasz és a görög fejlettség kisebb, a portugál és a spanyol egy főre jutó GDP pedig nagyobb mértékben csökkent. Ezzel a portugálok 2, a spanyolok 3 helyet estek vissza a rangsorban 2019-hez képest.
Jellemzően azok az országok teljesítettek jobban a válság alatt, amelyekben hitelalapú volt a válságkezelés. Azon országok (például Románia, Litvánia, Észtország, Magyarország) fejlődtek nagyobb mértékben az elmúlt két évben, amelyek finanszírozási oldalon is jobban alkalmazkodtak a koronavírus-járvány által előidézett új helyzethez. A gazdaság újraindításához alapfeltétel volt, hogy a vállalatok kapacitásai minél kevésbé sérüljenek, amit a vállalati hitelezés is támogatott. Az adatok nyelvén ez azt jelenti, hogy minél nagyobb volt a vállalati hitelállomány növekedési üteme 2021-ben, annál nagyobb mértékben emelkedett a tagállamok relatív fejlettsége a járvány előtti szinthez képest (2. ábra).
Hazánkban az elmúlt két évben szintén hitelalapú volt a válságkezelés, ami a gazdasági felzárkózásunkat is támogatta.
Magyarország esetén van tapasztalatunk a hitelszűke negatív reálgazdasági hatásáról (credit crunch), mivel a 2008/2009-es válság időszakában a vállalati (elsősorban kkv-) hitelezés csökkenő trendje a beruházások korlátját jelentette. Ezzel szemben a pandémia alatt hazánkban bővült a leggyorsabban a magánszektor hitelezése, részben a jegybanki programoknak, részben a hitelmoratóriumnak köszönhetően. A hitelezés emelkedése a munkahelyek megőrzéséhez is hozzájárult.
A digitalizáció kulcs volt a Covid-járvány negatív gazdasági hatásainak kezelésében. Az Európai Bizottságnak a gazdaság és a társadalom digitalizáltságát mérő DESI indexe több területet vizsgál, amelyeken belül a digitalizációs és a humán tőke alindex változása szorosabban együtt mozgott a gazdasági fejlettség változásával a 2019–2021 közötti időszakban (3. ábra).
Azok az országok zárkóztak fel leginkább az egy főre jutó GDP-ben, ahol a lakosság digitális készségei a legnagyobb mértékben növekedtek az elmúlt két évben (például Finnország és Észtország).
Magyarország és Lengyelország az első harmadban foglal helyet, a mediterrán országok gazdasági felzárkózása ugyanakkor kisebb volt, mint amit a humán tőke alindex változása indokolt volna.
Természetesen a gazdaság szerkezete is szerepet játszott a válság mértékében: minél nagyobb volt a járvány előtt a turizmus súlya a gazdaságban, annál inkább visszaesett az ország fejlettsége (4. ábra).
Az egészségügyi vészhelyzet egyes szektorokat jobban visszafogott (mint például a turizmus, vendéglátás), így a felzárkózás ütemét ezek a gazdaságszerkezeti tényezők is nagymértékben befolyásolták. A jelentős turisztikai szektorral rendelkező mediterrán országokban (Málta, Spanyolország, Ciprus, Portugália, Görögország) romlott a relatív fejlettség, miközben jellemzően javulást figyelhettünk meg azon országok többségében, ahol a turizmus GDP-részaránya nem érte el a 10 százalékot. A nemzetközi turizmus helyreállása még évekig elhúzódhat, ráadásul a folyamatot tovább lassíthatja az orosz–ukrán háború, a szankciós politikák, illetve a geopolitikai feszültségek.
A koronavírus megjelenése a munkaerőpiacon is változásokat hozott, a távmunka aránya és a gazdasági fejlettség elmúlt kétévi változása között pozitív, de nem erős kapcsolat mutatható ki.
A távmunka járvány előtti elterjedtsége szintén pozitív kapcsolatban állt a gazdasági felzárkózással, mivel az érintkezésmentes munkavégzési formákra való gyors átállás tompította a gazdasági korlátozások negatív hatásait (5. ábra). A távmunka és a digitalizáció, digitális készségek elterjedése szoros kapcsolatban van egymással. Másrészt ebben a kérdésben is fontos a gazdaságszerkezet, mivel a szolgáltatások esetén képzelhető el tömegesen a távmunka, míg az ipari, mezőgazdasági, építőipari ágazatokban ennek az elterjedését fizikai korlátok akadályozzák. A szolgáltatások egyre inkább nemzetközivé válnak, ami egy újabb lökést kapott a Covid-járvány időszakában.
A szerző az MNB junior elemzője.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.