Egyre közelebb kerül Magyarország a fejlett tagországokhoz

Folyamatos zárkózik fel Magyarország a legfejlettebb uniós tagállamokhoz az Eurostat adatai szerint. Hazánk vásárlóerő-paritáson számított GDP-je 2021-ben 2 százalékponttal került közelebb az uniós átlaghoz, a 2020-as 74 százalék után tavaly már a 76 százalékát tette ki. 

Ezzel Magyarország Görögország után egy újabb régi motorost, az 1986 óta tagállam Portugáliát is megelőzte fejlettségben, így már 7 ország is hazánk mögött található a GDP-rangsorban. 

Az adatok egyúttal megcáfolják azokat vélekedéseket, miszerint Románia megelőzte volna hazánkat. Bár keleti szomszédunk az egyik legnagyobb felzárkózást mutatta az elmúlt évtizedben, továbbra is két hellyel mögöttünk található. Az IMF legutóbbi prognózisa alapján pedig ebben nem is várható változás, Magyarország idén 3,7 százalékkal, míg Románia 2,2 százalékkal növekedhet, ráadásul jövőre is megmaradhat ez a növekedési előny.

Kohéziós források nem eredményeznek automatikus felzárkózást

Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője korábban a magyar felzárkózás kettősségére hívta fel a figyelmet (2008 és 2017 közötti egy lassú, azt követően gyorsabb időszak), ami szerinte azt bizonyítja, hogy az elmúlt évek növekedése nemcsak a kedvező külső körülményekből vagy éppen az uniós forrásokból fakadt, hiszen uniós források korábban is voltak. Hangsúlyozta, a kohéziós források nem eredményeznek automatikus felzárkózást, és a kedvező külső körülmények sem vezetnek önmagukban felzárkózáshoz, csak párhuzamos fejlődéshez. Egyébként nemzetközi példák is ugyanezt mutatják, Írország csak két támogatási ciklus után indult meg a dinamikus fejlődés útján a 80-as évek végén. 

Görögország, Szlovákia és Portugália után jöhet Spanyolország

 Építeni és fejleszteni lassan, rombolni viszont gyorsan lehet

– mondta Varga Mihály pénzügyminiszter nemrégiben egy Facebook bejegyzésében, a tárcavezető ezzel arra hívta fel a figyelmet, hogy Szlovákia 2006-ban megelőzte Magyarországot a relatív fejlettséget tekintve, 2018-ra azonban hazánk visszaelőzte, tehát 12 év kellett a korrekcióhoz. 

Már pedig a felzárkózás egyáltalán nem egy gyors folyamat, 2010 és 2021 között 10 százalékponttal közeledtünk az uniós átlaghoz. Ugyanakkor Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a VG-nek korábban arról beszélt, ha megmarad a 2 százalékpontos növekedési előnyünk, akkor évente további 1 százalékponttal lépkedhetünk a fejlett nyugati országok felé, amivel 2030-ra elérhetjük az EU-átlag 88 százalékát. Összehasonlításképp tavaly Spanyolország 84,4 százalékos fejlettségi szinten volt, amivel két pozícióval állt előttünk, így a déli tagállam lehet a következő ország, akit Magyarország megelőzhet, bár ez már egy hosszabb folyamatnak ígérkezik. A jövőre nézve jó jel, hogy az elmúlt 10 évben folyamatos volt a magyar régiók felzárkózása.