Újra kell és lehet hasznosítani a sittet, a háború miatt egyre több anyag hiánycikk

Mielőbb és minél nagyobb mértékben csökkenteni kell az építőipar építőanyag import kitettségét, ami jelenleg 55-60 százalékos, ezért például újabb cementgyár építésére és egyéb gyártói kapacitásnövelő projektekre is szükség van. Az építőipar továbbra is húzóágazat lesz, stratégiai fontosságú iparág, aminek legnagyobb kihívásai között van a háború okozta új problémák mellett a digitalizáció és az európai uniós átlagtól jócskán elmaradó termelés hatékonyságának nagy arányú növelése.

Minderről Gyutai Csaba, az építésgazdasági intézkedések összehangolásáért felelős kormánybiztos beszélt a két év után újraindult nemzetközi építőipari szakkiállítás, a 40. Construma és a 10. OTTHONDesign Otthonteremtési szakkiállítás szerdai megnyitóján. Mint mondta, 

az építőipar jó állapotban van, 2021-ben parádés évet zárt, és kormányzati figyelemmel le fogja küzdeni az előtte álló nehézségeket most is.

Az építőipar hazai csúcsrendezvényén, a Construmán több, mint 400 hazai és külföldi kiállító mutatja be idén termékeit, szolgáltatásait, újdonságait. Több száz magyar cég mellett számos országból érkeztek kiállítók, a szerdai szakmai nap a pandémia előtti idők forgalmát idézi, jelezve, hogy a tavalyi virtuális kiállítás után van igény ismét a fizikai térben rendezett kiállításokra.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége konferenciát rendezett a körforgásos építésgazdaságról a kiállítás nyitónapján. A téma kapcsán Koji László, az ÉVOSZ elnöke, a konferencia házigazdája a VG érdeklődésére elmondta, az építőipar tisztában van saját felelősségével, hiszen az energiafelhasználás 36 százalékáért és a szén-dioxid kibocsátás 37 százalékért az építkezések, az építőanyag gyártás és az épített létesítmények üzemeltetése felelős. Ezért tartják kiemelten fontosnak, hogy a körforgásos építésgazdasággal foglalkozzanak.

Az építőipar legnagyobb megrendelője a magyar állam, ezért szükséges a továbblépéshez, hogy a körforgásos szemlélet jelen legyen az államnál is, 

amely az iparág stratégiai fejlesztéséért, a háttéripar fejlődéséért sokat tehet. Például azért, hogy az innovatív anyagok, az innovatív felújítás, az újrahasznosítás, a moduláris építészet megfelelő hátteret kapjon. Az első lépéseket a legjobbak már hazánkban is megtették az építőanyag gyártás terén – mondta Koji.

A zöld technológiákról, az energiatakarékos építésről merész vállalkozás a háború árnyékában beszélni, miközben az napi problémák és kihívások elé állítja az ágazatot. De néhány gondolat éppen most értékelődik fel, 

minél inkább energia- és anyagtakarékosan kell megvalósítani a beruházásokat. A körforgásos építésgazdaság mindezt takarja. 

Ma napi kihívás, hogy a használt építési anyagokat újrahasznosítsák, csökkenteni kell az import kitettséget, például úgy is, hogy amit beépítettek, szelektíven gyűjtsék, vagyis ne a hulladéklerakókban végezze az értékes alapanyag.

Azt már elértek, hogy nem az út szélére megy a sitt, hanem lerakókba. A következő lépés, hogy a hulladéklerakók helyett hulladékhasznosítókba kerüljön. Különösen fontos ez az acél, vasipari termékeknél, ami mehet Ózdra, ahol a hulladékból újra beépíthető vasat tudnak előállítani. Ugyanez a helyzet a fahulladékkal, aminek jelentős része újrahasznosítható.

Meg kell erősödniük azoknak az építőanyag gyáraknak, amelyek például a fa, a réz és az alumínium újrahasznosításában közreműködnek – mondta Koji László.
A háború miatti ellátási problémák a szigetelőanyagoknál is technológiaváltást, az energiaigényesen gyártható építőanyagoknál pedig helyettesítő termékek felhasználását igénylik, és ezek elterjedéséhez nagyban hozzájárulnak 

– tette hozzá. 

Gyutai Csaba leszögezte, hogy jónéhány szegmensben alapanyag hiány volt és lesz, az újrahasznosításal ezért is foglalkozni kell. Nem mehetnek a szeméttelepekre a fontos nyersanyagok. Miniszteri felkérésre országos koncepciót fognak kidolgozni az építési bontási hulladék újraszervezésére. Arra készülnek, hogy jónéhány telephelyen szelektáltan gyűjtik a megfelelő alapanyagokat, beépíthetővé téve azokat az épületekbe. Bányatavak rekultivációja helyett az új építésű épületekben kell használni ezeket – mondta Gyutai. Jó példa erre a Puskás stadion, ahol 100 százalékban visszaépítették az egykor beépített anyagokat.

Az április 6-10 között nyitva tartó Construmán több, mint 400 hazai és külföldi kiállító van jelen.