Az árindexálás a kulcsszó, így vágná át a gordiuszi csomót az építőipar

Hétről hétre változnak az építőanyag- és az energiaárak az orosz ukrán-háború, illetve az ahhoz kapcsolódó gazdasági szankciók hatására

 - mondta a VG-nek Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke. Hozzátette: az előre nem látható mértékű ármozgások mellett is működőképessé, illetve megvalósíthatóvá teheti a közbeszerzési beruházásokat az árfelülvizsgálati és árindexálási lehetőség, amire konkrét módszertant, illetve indexálási képletet dolgozott ki a szakmai szervezet. 

Javaslatukra a Közbeszerzési Tanács csütörtöki ülésén az árfelülvizsgálat lehetőségével egészítette ki a szerződésmódosítások útmutatóját. 

Az újítás lényege, hogy olyan szerződéseket célszerű kötni, amelyben a felek előre rögzítik: a szerződés időtartama alatt változó árakat hogyan kezelik. Jelenleg növekszenek az árak, de a szerződés pillanatában jellemzőekhez képest lehet csökkenés is, hiszen egy-egy építési célú beruházás átlagosan másfél, valójában fél-három év alatt valósul meg. Ezt az időszakot a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolt árfelülvizsgálati lehetőséggel lehet kezelni, és nem csak az építési megrendeléseknél, hanem bármilyen árubeszerzés és szolgáltatás esetén is - hangsúlyozta az ÉVOSZ első embere.

A márciusi iparági statisztikában már látszik, hogy az első negyedévben mintegy 500 milliárd forintnyi állami és önkormányzati beruházást elhalasztottak, az építőipar új szerződésállománya ugyanis 30,2 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A termelés a tavaly márciusit 10,5 százalékkal haladta meg, az előző hónaphoz képest 5,7 százalékkal csökkent, de negyedéves átlagban 15,7 százalékkal nőtt. A termelői árak az első negyedévben 20,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, negyedéves alapon 6,6 százalékkal emelkedtek.

Az ágazat a tavaly és az év elején kötött nagy értékű szerződéseit teljesíti, az első negyed- és fél év kedvező számokat hoz, az éves várakozás 5500 milliárd forint körüli, ami a tavalyi nem egészen 5400 milliárd után lényegében stagnálás, ez valójában egy kiváló piaci helyzetet jelentene 

- szögezte le Koji László. Az új megrendelések volumene és értéke áprilisban és májusban tovább csökkent, az állami és az önkormányzati megrendelői kör ugyanis egyre nagyobb mértékben halaszt későbbre építési beruházásokat.

Jelenleg kétféle árhatás érvényesül, mely nyomán éves és negyedéves alapon is igen jelentős mértékben nőttek a termelői árak - mutatott rá az ÉVOSZ elnöke. A múlt évben a Covid utáni újraindulás nyomán robbant be a nyersanyagok világkereskedelmi ára, amire az orosz-ukrán háború mentén jelentkező energiaválság és forintgyengülés is rátett.

Mindezek kétszer akkora áremelkedést hoznak, mint az átlagos infláció ma Magyarországon.

Állami és önkormányzati oldalról a beruházások elhalasztására az elfogadott éves költségvetések mentén  van szükség, mert az elfogadott összegek nem elegendőek. Eddig is az volt a gyakorlat, hogy az ajánlattevő igyekezett beárazni az önköltségek potenciális változását, így sokszor túlárazták a kockázatokat, a megrendelő pedig az előzetesen becsült értéknél jóval magasabb ajánlatokkal találkozhatott. Az ÉVOSZ időlánccal összekapcsolt árindexálási képlete a tényleges költségváltozásokat tudja lekövetni, jelentősen mérsékelve az előre nem láthatóságból adódó nyomást.