Óvatosan juthat ki a sötét szobából a jegybank

Az elmúlt egy hét kommunikációjából arra lehet következtetni, hogy a jegybank nem folytatja a 100 bázispontos kamatemelési ciklust, hanem 60-ra lassítja – mondta a VG-nek Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a Magyar Nemzeti Bank (MNB) holnapi döntése előtt. Szerinte a piacoknak az alapkamatnál most fontosabb az egyhetes betéti ráta, hiszen az befolyásolja érdemben a bankközi kamatkörnyezetet. A szakember a csütörtökön közlendő mutatóval kapcsolatban nem számít változásra, 30 bázisponttal emelhet a jegybank, nem indokolt ennél jelentősebb módosítás.

Fontos megérteni, hogy egy kamatdöntés nem a holnapot befolyásolja, másfél-két évre előre kell gondolkozni. Azzal, hogy folytatódik az effektív ráta emelése, szigorodnak a kondíciók, a jegybank hosszabb távon fékezi az inflációt

– mondta Virovácz Péter. Felidézte, hogy az MNB célja a két kamat összeolvasztása – jelenleg az alapkamat 5,40, az egyhetes betét 6,45 százalékon áll –, és ha a két ráta az eddigi 70 bázispont helyett csak 30-cal közeledik egymáshoz, akkor lassabb lesz a konvergencia. Az elemző rámutatott: hiába tűnik úgy, hogy lassul a kamatemelési ciklus, valójában hosszabb ideig tart majd, magasabb szinten tetőzhet a két érték, ami szigorúbb monetáris politikát eredményez. Nem véletlenül hangsúlyozta a hosszú távú hatásokat, hiszen amikor Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a múlt héten megfelelő opciónak nevezte az emelésnek az ütem nagyjából felével való folytatását, a piacok rosszul reagáltak, és azonnal gyengülni kezdett a forint.

„Közeledhetünk az inflációs csúcsponthoz, ám sok a bizonytalanság. Olyan ez, mintha egy sötét szobából próbálnánk meg kijutni: úgy is megtehetjük, hogy rohangálunk és kapkodunk, csak akkor hamar megsérülhetünk, de óvatosan, kis lépésekkel biztonsággal is megoldhatjuk a feladatot” – szemléltette Virovácz Péter.

Mást vár a holnapi MNB-döntéstől Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője. Lapunknak azt mondta, hogy a monetáris kondíciók az előző hónapokban megszokott mértékben szigorodhatnak, tehát az alapráta és a kamatfolyosó két széle 100, majd csütörtökön az egyhetes betéti kamat 30 bázisponttal emelkedhet. 

„A szigorítást mindenképpen indokolja a gyenge forintárfolyam és az emelkedő infláció. 

Ugyanakkor az is látszik, hogy a jegybank nem akar túlszigorítani, mivel azzal lassítaná a gazdasági növekedést” – mutatott rá. Szerinte az is a negatív reálkamatot magyarázhatja, hogy az infláció elsősorban kínálati oldalú, azaz a monetáris politika csak korlátozottan képes befolyásolni. Azt viszont kérdésesnek tartja, hogy a szigorítás üteme miként alakul júniustól, az új inflációs adatsor megjelenése után. Úgy véli, havi marad, de a mostani mérték változhat.

„Tekintettel a növekvő pénzromlásra és az inflációs cél eléréséhez a szükségesnél gyengébb forintra, nem zárható ki, hogy az effektív szigorítás havi 30 bázispontos ütemén gyorsítani kell, ám ez azt is jelenti, hogy mivel az alapkamat és az egyhetes betéti ráta utoléri egymást, az alapkamat növekedési üteme lassulni fog” – mondta Regős Gábor.