Megkérdeztük a gasztronómust, miért ilyen drága a balatoni lángos

Jól indult a balatoni turisztikai szezon, sőt jobban, mint a tavalyi és a tavalyelőtti, a foglalásokban ugyanis nem látszik visszaesés attól, hogy újra kinyitott a világ, és korlátozások nélkül lehet utazni majdnem bárhová.  

Sokan csak nemrég fedezték fel maguknak a Balatont

Határozottan olyan vendégek érkeznek most, akik a Balaton szerelmesei, és nem olyanok, akik jobb híján választják a régiót, mint  az előző két évben, amikor nem nagyon lehetett külföldre menni – összegezte a szezonkezdet tapasztalatait a VG-nek Csapody Balázs, a balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonos-ügyvezetője, a Pannon Gasztronómiai Akadémia elnöke. Hozzátette: a pandémia alatt felpörgött belföldi turizmusból hosszú távon is profitálhat a Balaton, mert új vendégkört is nyert azok révén, akik most ismerték és szerették meg a helyi gasztronómiai és programkínálatot, a környék látnivalóit és szolgáltatásait.

Az idei balatoni vendégkör láthatóan tudatosabb és tájékozottabb, mint a korábbi, akik most érkeznek, pontosan tudják, hogy melyik éttermet, pincészetet akarják felkeresni, milyen programok vannak a környéken, és ennek megfelelően foglalnak szállást. 

A magyar tengernél kisebb a drágulás, mint a környéken

Az éttermi árak átlagosan 15 százalékkal magasabbak, mint egy éve – közölte kérdésünkre Csapody Balázs –, ami elengedhetetlen, de nagyon moderált drágulás a tényleges és mindenki által érzékelhető áremelkedésekhez képest. Ráadásul – tette hozzá saját tapasztalatait – a környékbeli országokban közelebb van a 30 százalékhoz, mint a 15-höz a vendéglátásban érvényesített áremelések mértéke.

A mérsékelt áremeléseknek azonban ára van: az idén több étterem csökkentette a nyitvatartási idejét, így akár 30-40 százalékkal kisebb létszámú személyzettel is képes megfelelő szinten tovább üzemelni. Ez konkrétan azt jelenti, hogy akad, ahol az ebéd és a vacsoraidő között van zárva a vendéglő, mint az a mediterrán országokból már ismerős, mások viszont teljes szünnapokat vezettek be, amikor egyáltalán nem nyitnak ki, mert a korábbi évek tapasztalatai szerint nem várható jelentős forgalom, viszont ilyenkor most ki tudják adni a szabadnapokat a személyzetnek. 

Rövidített nyitvatartás, szűkebb választék

A heti hétnapos vendéglői nyitva tartáshoz szokott vendégek körében ez néhol okozhat kellemetlen meglepetéseket, de a munkaerő drágulása miatt ez várhatóan nem egynyári, hanem hosszabb távú trend lehet, és a költségracionalizálás egyik legkézenfekvőbb módja – jelezte a Pannon Gasztronómiai Akadémia elnöke. 

Az energiaárak robbanása konyhatechnológiai fejlesztésekre is rákényszeríti a vendéglátósokat, a kisebb energiafelhasználás mellett az étlap racionalizálásával, a szűkebb, szezonális választékkal pedig az alapanyagköltségeket igyekeznek optimalizálni. A végszámlák összege nem csökkent az éttermekben, a vendégek részéről nem érzékelhető a spórolási kényszer, egyelőre Csapody Balázs szerint annyi tapasztalható, hogy a luxuskategóriájú külföldi pezsgők és borok helyett a helyi különlegességeket többen választják az idén.

Tarthatatlan, hogy egy margherita pizza árának töredékéért adjanak egy fokhagymás-tejfölös lángost

A balatoni nyár kapcsán megkerülhetetlenné vált, gyakorlatilag elhíresült 1500–2500 forintos lángosárakra is rákérdeztünk. Csapody Balázs erre válaszul kifejtette, hogy úgy véli, kirívó esetek és árak a világon mindenütt vannak, ezért úgy érzi, hogy az általánosításokkal méltatlanul és igazságtalanul belerúgtak a balatoni vendéglátókba. 

Ugyanakkor – mint rámutatott – érdemes belegondolni, hogy érthetetlen és tarthatatlan az a különbségtétel, miszerint gyakorlatilag egy margherita pizza árának töredékéért kellene adni egy fokhagymás-sajtos-tejfölös lángost, noha sem az alapanyagban, sem az elkészítési időben és felhasznált energia költségében nincs lényeges különbség a két étel között.

Mindeközben  természetes és jogos elvárás, hogy a magyarországi és a nyugat-európai bérek között ne legyen akkora különbség, ami a munkaerő elszívását okozza, azt is el kell fogadni, hogy a nyugati bérköltségeket nem tudják a vállalkozások a kelet-európai eladási árakon megtermelni. A szezonális helyeken újra nagyon nagy gond a munkaerőhiány, ráadásul zömében eltűntek a profi szakemberek, akik az idén már el tudtak helyezkedni az egész évben nyitva tartó helyeken újra jó fizetésért. A diákmunkások csak részmegoldást jelentenek, de egyre inkább felértékelődnek ebben a helyzetben – mondta Csapody.