Olcsóbbak lehetnének az állami beruházások

Tízezermilliárd forint folyamatban lévő és a későbbiekben esedékes állami beruházás sorsa a tét, most éppen az, hogy az aktuális projektek közül melyiket halasztják el, illetve hogy miért. Az állam mint megrendelő racionalizálási szándékát nemcsak a kivitelezési költségek mostani rendkívüli emelkedése – az építőanyag, energia és munkadíj drágulása – indokolja, hanem az is, hogy a becsült értékek és a tényleges költségek a beruházások jelentős részénél rendre pótlólagos forrásokat és gyakori szerződésmódosításokat igényelnek. 

Az árváltozások, a beszerzési nehézségekből adódó időtartam- és költségmódosítások, vagyis az előre nem látható történések kezelése viszont a közbeszerzési szerződések alapján jelenleg nem igazán lehetséges. Emiatt az állami építési beruházások sokszor elhúzódnak, a rendelkezésre álló források és az igényelt műszaki tartalom között nincs összhang – összegezték a VG érdeklődésére piaci szakértők.

Az állami beruházások szabályozási hátterének aktualizálása és a jogszabályi fehér foltok eltüntetése a Lázár-féle minisztérium nem titkolt célja, egyben első lépéseinek egyike lesz, és új alapokra helyeznék a közösségi megrendelések ügyét is. 

A szakminiszter által is megkérdezett legnagyobb szakmai szövetség, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) már elkészült a 20 pontos javaslatsorral, amely a reform előkészítésének átfogó szakmai alapja lehet – derül ki a Lázár Jánosnak már elküldött dokumentumból. 

„Olcsóbbá teheti a projektek megvalósítását, ha javul a beruházások előkészítésének és lebonyolításának hatékonysága, a szervezésben ugyanis még jelentős tartalékokat lát a szakmai szövetség” – nyilatkozta a VG-nek Koji László, az ÉVOSZ elnöke. Kiindulási alappá kell tenni a létesítményi normatívák meghatározását, az elvárt műszaki tartalom korszerűsítését, hogy egyértelmű legyen például az: mitől lesz használható egy komplex 16 tantermes új általános iskola. 

A kötelező társadalmi hatástanulmány, a tervezett állami beruházás társadalmi hasznosságának vizsgálata ugyancsak a javaslatsor hangsúlyos eleme. 

Az állami beruházások rendjének is az általános beruházási folyamatok rendszerébe kell illeszkednie, a sokszereplős projekt megvalósításában részt vevők feladat- és hatáskörét időszerű aktualizálni, az összeférhetetlenségi szabályokat is meghatározva az Építési-beruházási folyamatok rendszere alapján. Különösen a közepes és nagy értékű, azaz 700 millió forint nettó bekerülési érték feletti, összetett műszaki tartalmú épületek (magasépítési létesítmények) megvalósításánál a költségek tervezésének előre meghatározott struktúrában kell történnie. Ennek – nyugat-európai minta szerinti – jogszabályba foglalása időszerű – írta az ÉVOSZ. 

A részletesebb előkészítéshez a közösségi beruházónál szükséges egy olyan projektmenedzser, aki a megrendelő személyi felelőseként felel a döntésekért. Létesítményfajtánként szükséges ilyen szakember, akinek a hatáskör mellett személyi felelősséget is kell adni, a felelősségre vonás mikéntjének szabályozásával.

Az árindexálás szükségessége nem először kerül szóba, amivel az előre nem látható árváltozások kezelését lehet beépíteni a közbeszerzési szerződésekbe az árkockázat közös viselésének meghatározásával anélkül, hogy új közbeszerzési eljárásokra, szerződésmódosításra lenne szükség. Az építőipari anyagok árindexálási módszerét a Közbeszerzési Tanács 2022. június 9-i ülésén egyhangúlag elfogadta. Ennek alkalmazására az állami beszerzőket célszerű kötelezni – áll a javaslatban.

Minimum három érvényes ajánlatot írna elő a közbeszerzési eljárásokban az ÉVOSZ, vagyis egy érvényes ajánlat esetén nem indulhatna el a beruházás.  Emellett a kiemelt állami beruházások esetén a szabályozás finomítását, a hatás- és felelősségkörök áttekintését javasolják, mert a gyorsabb hatósági ügyintézés miatt a helyi építési szabályok háttérbe szorulnak, nincs településképi vélemény, annak hiánya pedig feszültségeket okoz.

A hazai vállalkozások piaci helyzetét erősítené, és üzletileg még inkább érdekeltté tenné az építésianyag-gyártókat a technológiai fejlesztésre és kapacitásbővítésre, ha az állami beruházásoknál a hazai gyártású építési termékek, építőanyagok használata előnyt élvezne, a tervezett beépítés arányát közölni kellene, és az értékelésnél figyelembe venni. Az ÉVOSZ javasolja, hogy az állami beruházásoknál kérjék számon és szabják feltételként a szelektív építési hulladék gyűjtését, és támogassák a lehető legnagyobb mértékű újrahasznosítását.

A beruházások hatékony előkészítése és sikeres lebonyolítása érdekében több egyéb konkrét módosítási javaslattal élt az ÉVOSZ. Ezek közé tartozik a tervpályázattal vagy közbeszerzési eljárással kiválasztott nyertes tervező kapacitásának és a bedolgozó szaktervezők alkalmasságának vizsgálata, a tervezők folyamatos ellenőrzése, a lebonyolítói jogosultság visszaállítása. Ki kell alakítani és alkalmazni az árszakértői jogosultságot a 700 millió forint feletti projekteknél – szögezik le.

A kockázatos áron történő szerződéskötés tilalma jelenleg is része a Közbeszerzési Törvénynek, gyakorlati alkalmazása azonban átláthatatlan – figyelmeztet az ÉVOSZ. A kockázatos árat a minimális építőipari rezsióradíjhoz viszonyítottan indokolt mérni. Mindezek mellett az ötmilliárd forintnál nagyobb értékű állami beruházások lebonyolításánál a jövőben kötelezővé tenné a BIM (épületinformációs modell) alkalmazását a szakszövetség, és a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv megerősítését elengedhetetlennek tartja az esetleges viták rendezésében.