Az autókereskedések jó része eltűnhet, folytatódik a drágulás

Az autógyártóknak és -kereskedőknek is számottevő átszervezéseket kellett végrehajtaniuk az idei első fél évben, és a járvány miatt kialakult alkatrészhiány erre meg is adta a lehetőséget a szereplőknek. Az átszervezés egyik fő pontja, hogy az egyes kereskedői hálózatok nem márkakereskedőként, hanem a gyár közvetlen ügynökeként dolgoznak majd a jövőben

– mondta a VG-nek Gablini Gábor, a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének (Gémosz) elnöke. Hozzátette: Európában egyelőre pilot projektként működik ez az új rendszer, a gyártók tesztelik az ügyfelek és a kereskedelmi szereplők reakcióit. 

Sikeres pilot esetében megkezdődik a piac átalakulása, ami magával hozhatja a kereskedői hálózatok radikális csökkenését, átlagosan 20, de egyes márkák esetében akár 50 százalékkal mérséklődhet a kereskedői létszám.

Az elmúlt másfél-két év kimondottan nehéz volt az autóipari szereplők számára, a gyártói szállítási készségek lecsökkentek, a modellkínálat erősen szűkült, a szállítási határidők nőttek – ebben a helyzetben találta az ágazatot a február végén kirobban orosz–ukrán háború. A konfliktus tovább nehezítette azoknak a gyártóknak a helyzetét, amelyeknek közvetlen üzemei vagy beszállítói voltak Ukrajnában, és sokan az Oroszországra kiszabott embargók miatt nem jutnak hozzá egyes nyersanyagokhoz, például ritkafémekhez.

Tavaly év végén úgy számoltunk, hogy 2022 második felére szépen javul a gyártók szállítási készsége, köszönhetően annak, hogy nem raktárra, hanem megrendelésre gyártanak, és a szűkített paletta felszabadít alkatrészeket a nagyobb értékű autók számára

– emelte ki Gablini Gábor. 

Hozzátette: ezeket a kilátásokat egy pillanat alatt keresztülhúzta a háború, sőt, tovább rontotta a helyzetet, és olyan gyakorlatok honosodtak meg, amelyekre a rendszerváltás óta nem volt példa. Szinte minden gyártónál megszűnt az árgarancia, és a hosszú szállítási idők miatt sokszor az árak sem láthatók előre. 

Mindezt tetézi a technológiai átállás, a hagyományos motorok és a dízelek iránti kereslet folyamatosan csökken, annak ellenére, hogy az ilyen motor ma még mindig a legjobb választás azok számára, akik sok kilométert tesznek meg naponta vagy hetente. 

Egyre nagyobb számban jelennek meg a hibridek, bővül az elektromos autók iránti igény egész Európában. Az utóbbi időszakban az elszabadult energiaárak miatt Magyarországon is nőtt a kereslet az elektromos járművek iránt, minden elérhető autót megvesznek a vásárlók. Ha nem lenne ilyen mértékű turbulencia az energiaárak és az árfolyam környékén, sokkal organikusabb lehetne fejlődés.

Nincs vége a drágulásnak

A szakember elmondása szerint soha nem látott mértékben drágultak az autók, és mivel egyelőre nem látszik, hogy a közeljövőben mikor és milyen szinten sikerül megfékezni a forint tartós gyengülését, nincs rá garancia, hogy az árak emelkedése megszűnne vagy az üteme csökkenne az év második felében. 

Idén eddig átlagosan több mint 20 százalék volt a drágulás, de egyes modellek, márkák esetében elérte vagy meg is haladta a 40 százalékot. Mindez drasztikusan szűkíti az új autót vásárlók körét. 

Várhatóan az év második felére sem csökken a bizonytalanság. A nagy autógyárak az Európán kívüli üzemeikből, beszállítóiktól szereznek be termékeket. Ennek hatására a gyártás ugyan kiszámíthatóbb lesz, de a folyamat további drágulást eredményez, mivel már nemcsak a forintárfolyammal és az alapanyagárak emelkedésével, de a szállítási költségek növekedésével is számolni kell, és ezek mind beépülnek a gyártói árakba. Ennek tudható be az is, hogy a Nyugat- és a Kelet-Közép-Európában lévő gyáriár-különbségek megszűnhetnek.

A kereskedők ugyanabban érdekeltek, mint a vevők, hogy konszolidálódjon a helyzet, és tervezhetőbbé, kiszámíthatóbbá váljon mindenki számára a piac

– hangsúlyozta a Gémosz elnöke. 

Kitért arra is, hogy az európai változó kereslet miatt gyakran előfordul, hogy ugyan hosszú a szállítási idő a legtöbb modellre, de valahol felszabadul egy kontingens, és ha ezt a magyar importőröknek sikerül behozniuk Magyarországra, akkor váratlanul megjelenhet a kínálatban, ezért érdemes folyamatosan figyelni az importőrök és márkakereskedők kommunikációját. 

Középtávon nyertes lehet Magyarország

A szakember szerint sok részegység esetében rövidülni fognak az ellátási láncok, az erre irányuló stratégiai döntéseket már meghozták az európai központok, és zajlik az átalakulási folyamat, amelyből Szlovákia, Csehország, Románia, Szerbia és Bulgária mellett Magyarország is profitálni fog középtávon. Az ellátási problémák a nem túl távoli jövőben konszolidálódni fognak, és ez növelheti a gyártást Európában, de nem fog visszatérni a három évvel ezelőtti szintre. 

A korábbi gyakorlat szerint ugyanis éjjel-nappal mentek a gyárak, hatalmas készleteket halmoztak fel, ám ez a gyakorlat biztosan nem tér vissza a következő két-három évben, de valószínűleg utána sem. 

Új modellre áll át az autóipar és az autókereskedelem, a jövő a vevői igényre történő gyártásé, és nem a fordított gyakorlaté, amely korábban óriási veszteséget okozott egyébként az ágazat sok szereplőjének. Mindez azt is magával hozza, hogy kevesebb kereskedésre lesz szükség. A vásárlói szokások is megváltoztak, ma már az internetről gyűjtik az információkat, és felkészülten mennek akár messzebbre is tesztvezetésre és vásárolni. Ez a folyamat is indokolja a kereskedelmi rendszerek átalakítását, csökkenését.