Kamatsapkát adnának a lakáshitelekre

Minden negyedik lakásépítéshez és minden ötödik lakás felújításánál állami támogatást vesz igénybe a lakosság. Ezért állt elő sokpontos javaslatsorral a kormány és a megrendelők felé az  Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) – tudta meg a VG.

Az építőipari szakszövetség szerint minden épületfelújítási támogatást és pályázatot magasabb épületenergetikai követelmények előírásával indokolt kialakítani. 

Ugyanakkor – teszik hozzá – a  lakosság közvetlen megrendelésére készülő lakásépítéseknél és lakóingatlan-felújításoknál tapasztalható a legmagasabb szintű feketefoglalkoztatás, amit elsődlegesen az írásos szerződések nélküli munkavégzés nagy száma tesz lehetővé. Ez a jelenség az ÉVOSZ figyelmeztetése szerint jelentősen rontja a tisztességes vállalkozók versenyhelyzetét, ami mindenképp változtatásokat sürget a lakásfelújítás területén, hiszen nagy kockázatot hordoz magában a megrendelő és kivitelező számára egyaránt.

Fontos, hogy a 2021–2022. évi nem várt mértékű építőanyagár-emelkedés és az infláció ellenére 2022–2025. években a lakásépítés és a lakásfelújítás egyenrangú legyen és lendületük ne törjön meg.

A szükséges intézkedések közül a legfontosabb, hogy a 2022. év végéig behatárolt lakásfelújítási állami támogatási lehetőséget határozatlan időre indokolt meghosszabbítani, az új építéseknél pedig az 5 százalékos áfaértéket határidők nélkül lehessen érvényesíteni. 

Ezzel a dömpingszerű megrendelési hullám is elkerülhető, a kívánt ütemben történhet a műszaki korszerűsítés.

Az Európában tapasztalható „lakhatási krízis” magyaros változata a lakásvagyon műszaki állagának gyors romlása, öregedése, mert a tulajdonos nem költ megfelelően a lakásfelújításra, a lakhatás minőségére. A keresletet figyelembe véve, a növekvő új lakásszám ellenére sem épül elegendő új lakás, és az elkészültek többségét nem a rászorulók veszik meg, hanem a befektetési célú vásárlások a meghatározóak. 

Ciklikusság helyett kiszámíthatóság 

Az állami támogatások és az áfa-adópolitika ciklikusságai alapvetően gerjesztik a lakásépítés és lakásfelújítás területén tapasztalható hullámzást, ami  mind megrendelői, mind pedig kivitelezői oldalról feszültségeket, piaci zavarokat okoz. A kiszámíthatóság érdekében mielőbbi kormányzati döntést célszerű hozni. 

Minden épületfelújítási támogatást és pályázatot magasabb épületenergetikai követelmények előírásával indokolt kialakítani. 

Ezek a támogatások a vállalkozók közötti versenyegyenlőséget is javítják, mivel szerződésekhez, tételes műszaki tartalmakhoz, legális pénzmozgásokhoz kötöttek a kedvezmények. A támogatások határidők nélküli fennmaradása versenyképességi kérdés is.

A lakásépítés elsődlegesen finanszírozhatósági kérdéssé vált. 

Tízből nyolc megrendelő banki hitelek felvételével tudja megépíttetni otthonát. Az 5 százalék fölötti hitelkamatszint lélektani határ, az e fölötti kamatkörnyezet már befagyasztja, hogy a lakossági megtakarítások tartós értéket teremtő lakásépítési célú felhasználását. 

 Ezért javasolta az ÉVOSZ a lakáscélú hitelek 5 százalékos kamatsapkáját – szigorú energetikai elvárások mentén – bevezetni. 

Ezt kiválóan szolgálná a Magyar Nemzeti Bank Zöld Otthonteremtési Programjának aktualizálása és fenntartása. 

Az aktualizált javaslatsorba is bekerült az adó- és járulékmentes vissza nem térítendő munkáltatói támogatás lehetősége, aminek maximális összegét új építésű lakásnál nyolcmillió forintban, felújításnál négymillió forintban javasolja meghatározni az ÉVOSZ.

Szükség lenne elindítani egy hosszú távú panelprogramot, ami megoldást kínál többek között a felújításhoz szükséges finanszírozásra és átmeneti lakhatásra a felújítás idejére.

Emellett az iparosított lakásépítési és -felújítási technológiák kifejlesztésére és gyártására irányuló újabb innovációs pályázat kiírását szorgalmazzák az építésgazdaság területén működő vállalkozások részére, ami gyorsítaná a megfelelő lakásépítési kapacitás létrejöttét.

Az új építésű lakóingatlanok ötéves építményadó-mentessége is bekerült a csomagba, aminek fogadtatásáról egyelőre nincs hivatalos közlés.