Energia-veszélyhelyzeti intézkedési csomagot fogadott el a kormány – változik a rezsicsökkentés

Gulyás Gergely miniszter ezúttal nem egyedül állt a nyilvánosság elé, Németh Szilárd kormánybiztos is részt vesz a sajtótájékoztatón. A kancellárminiszter arról beszélt, hogy 

Magyarországon is eljött az a pillanat, hogy energia-veszélyhelyzetet hirdessen a kormány. 

Egy év alatt az áram ára ötszörösére, a gázé hatszorosára nőtt, és nem látni, hol tetőzik a folyamat.

Intézkedések

Hét pontból álló energia-veszélyhelyzeti stratégiáról döntött a kormány, ami augusztustól lép életbe. Fel kell készülni az előttünk álló energiaválságra.

Ezek a következők:

• Magyarország 1,5 milliárd köbméterről 2 milliárdra növeli a hazai gáz kitermelését. A múlt héten is volt erről szakmai vita, a szaktárcának az a véleménye, hogy ez lehetséges. Ehhez drágább technológia is alkalmazható, mert a mostani árak mellett így is megéri.
• Felhatalmazza a kormány Szijjártó Pétert külgazdasági és külügyminisztert, hogy további gázkészleteket szerezzen be. A tárolók jelenleg 44 százalékig töltöttek, ez az év egynegyedében az ország teljes gázellátását tudja biztosítani.
• A kormány kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra és a tűzifára. Egy kivétel van, a bértárolás, ami továbbra sem kötött engedélyhez.
• Az év végéig a lehető legnagyobb mértékben fokozzák a szénbányászatot, a lignitkitermelést.
• A mátrai erőmű blokkjait minél előbb újra kell indítani az energiaellátás biztosítása érdekében. Ez is csökkenti az ország energiakitettségét.
• A biztonságos áramellátás fenntartásáért a paksi atomerőmű üzemidejét meg kívánják hosszabbítani, a kormány döntött ennek kezdeményezéséről.
• A háború elhúzódik, és az erre adott uniós szankciók következtében valódi kockázatot jelent, hogy lesz-e elég energia a télre. Rendkívüli állapot köszöntött be. Ezért most össze kell fogni és világossá kell tenni, hogy aki az átlag felett fogyaszt, azt arra kell kérni, hogy vagy mérsékelje a felhasználását, vagy fizesse meg a piaci árat, hogy a rezsicsökkentés fenntartható legyen. A rezsivédelmi alap után

a kormány újabb döntést hozott: annak érdekében, hogy a rezsicsökkentés fenntartható legyen, csak az átlag magyar háztartási fogyasztás mértékéig biztosítja a rezsicsökkentett árat, az a fölötti részt piaci áron számlázzák. 

"Most nem fér bele, hogy mindenkinek korlátlanul rendelkezésre álljon a rezsicsökkentett ár. Augusztus 1-től csak a lakossági átlagfogyasztás mértékéig biztosítjuk az olcsóbb díjszabást". Ennek sávhatára a villamosenergiánál 210 kilowatt, a földgáznál 144 köbméter havonta. Évente tehát a maximum 2523 kilowattóra áram és 1729 köbméter gáz. 

A változás a háztartások háromnegyedét nem érint. 

Az érintett egynegyed számára is fennmarad a rezsicsökkentés az átlagos fogyasztás mértékéig, efölött azonban piaci árazás váltja fel a rezsicsökkentett árat. Egy kérdésre elmondta, hogy a gáz és az áram között nincs kompenzáció, sávhatárok vannak, amelyekig él a rezsicsökkentés.

Németh Szilárd további fontos részleteket ismertetett. Az energia-veszélyhelyzet két fő célja, hogy a rezsicsökkentés fenntartható legyen és télen is legyen energiája az országnak. Ennek egyik eszköze a rezsivédelmi alap, a másik pedig a mai döntés. Az átlagfogyasztó rezsivédelem mellett 7750 forintot fizet áramért havonta, ha nem lenne a kedvezményes ár, akkor 50 833 forint lenne a villanyszámla. Ugyanez a gáznál 15 833 forint, ami ha nem lenne rezsicsökkentés, akkor 131 441 forintba kerülne havonta. Éves időszakban tehát a villanynál 93 ezer forintba kerül az átlagos fogyasztás 610 ezer forint helyett, gáznál pedig 190 ezer az 1,577 millió forint helyett. 

A spórolás így havonta a rezsicsökkentés mellett több mint 158 ezer forint, évente 1,9 millió forint. A rezsicsökkentés összesen a villany esetében 5,6 millió, a gáznál 3,5 millió fogyasztót érint. Minden fogyasztási hely számít.

A legalább háromgyermekes család esetében még plusz 600 köbméternyi, rezsicsökkentett többletfogyasztás jár. A kkv-k esetében a rezsicsökkentéshez való hozzáférés kapcsán a korábbi döntés marad érvényben. Európában továbbra is Magyarországon a legolcsóbb az áram és a gáz ára, a rezsicsökkentést sikerként értékeli a kormány. A geotermikus energiáról készül egy jelentés, ami a 27-i kormányülésen napirenden lesz. A geotermikus energia előállításának a ráfordítási igénye nagyon magas, de ennek a megítélése az elszabadult árak miatt megváltozott, most "más a leányzó fekvése". 

A távhőhasználókra nem vonatkoznak a frissen bejelentett módosítások.

Kata

Gulyás Gergely elmondta, hogy nem költségvetési intézkedés volt a kata szabályozásának módosítása, bár logikusan nézve valószínűleg többletbevételt generál. De ennek mértéke egyelőre rendkívül szélesen becsülhető csak, ami az 50-től a 300 milliárd forintig terjed. Egyszerűen nem volt tovább fenntartható az az aránytalanság, amit okozott az adózásban, ezért volt szükség a váltásra. 

Nem látja okát, hogy módosítsanak a most megszavazott jogszabályon. 

A szeptemberi bevezetést az indokolta, hogy az addig rendelkezésre álló idő elegendő az átállásra. A kormány szándéka, hogy a lakosság számára szolgáltatóknak hozzanak létre egy dedikált adónemet. Ez azonban elburjánzott. De ennek visszavágása semmilyen ellátási problémát nem fog okozni. Gulyás Gergely múlt pénteken, vagy szombaton olvasta a tervezetet, hétvégén pedig több körös egyeztetés is volt róla. Hétfő délelőtt pedig a miniszterelnök részvételével frakcióülést is tartottak. 

Aláhúzta, hogy nyolc éve ismert a kata problémája. A 450 ezres adózói körnek - a Pénzügyminisztérium adatai szerint - kétharmada az eredeti céloktól eltérően használta ezt az adózási formát, tehát munkaviszonyt váltott ki vele. Az általános helyzetre kellett reflektálni, nem az egyedi esetekre.

Eddig kétszer is szigorítottak, de ezek nem voltak kellően hatásosak. Most jól van megírva a jogszabály, a kormány és a kormánypártok, illetve képviselők vállalják a felelősséget a döntés kapcsán. A taxisok nem a blokádépítéstől való félelme miatt kaptak mentességet, hiszen a fővárosban a dugók miatt eleve kevesebb jelentősége lenne egy híd lezárásának. Az inflációra jelentős hatást ez nem fog gyakorolni. Magyarországon számos kedvező adózási forma van, bízik benne, hogy a nagy többség nem a szürke, vagy fekete gazdaságba vonul vissza, hanem ezek közül választ. 

Eu-s pénzek

Akarategység van a Bizottság és a kormány között, hogy legyen pedagógus béremelés. Az egészségügyben is ez a terv, ebben szintén egyetértés van a felek között. A kata kapcsán kritikaként felmerült, hogy elmaradt a társadalmi egyeztetés, ami kihathat az RRF pénzek folyósítására. Erre reagálva a kancellárminiszter jelezte, hogy nincs ilyen feltétel, ilyet senki nem támasztott. De ha lenne is, az csak akkor kötné a kabinetet, ha megszületett volna a megállapodás. Csakhogy eddig nem született megállapodás. 

Előzmények

Kormánykabineti ülést hívott össze ma délelőtt Orbán Viktor miniszterelnök. Ennek oka, hogy 

a háborús energiaárak és az európai energiaellátási problémák Magyarországra is kihatnak.

Ezért szerda reggel a Karmelita kolostorban összeült a kormánykabinet, amelynek tagjai a szakmai kabineteket vezető miniszterek. Az itt hozott döntéseket Gulyás Gergely kancellárminiszter és Szentkirályi Alexandra rendkívüli kormányinfó keretében mutatja be. Ezene kívül várhatóan több aktuális téma felmerül majd, így mindenekelőtt a frissen elfogadott új kata törvény is.

Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke a kormánykabinet üléséről szóló közleményében azt írta, hogy 

energia-veszélyhelyzet van Európában. 

Az ukrajnai háború miatt emelkednek az energiaárak, és az elmúlt napokban világossá vált, hogy az őszi-téli időszakban nem lesz elegendő gáz az Európai Unió országaiban.

Közelít a tél

Az idei tél nagyon-nagyon nehéz lesz Európában – figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) igazgatója egy keddi sydney-i energiafórumon. Szerinte az energiaellátás akadozása az egyik fő probléma. Úgy fogalmazott, hogy Birol szerint a világ még soha nem élt át a mostanihoz hasonlóan mély és összetett energiaválságot. Könnyen előfordulhat, hogy a neheze még csak ezután következik.

Északi veszedelem

Az egyik legkardinálisabb probléma az Északi Áramlat 1. gázvezeték most zajló, szokásos éves karbantartása, amely végeztével egyáltalán nem biztos, hogy Moszkva megindítja a gázszállítást. 

Németországnak egyelőre fogalma sincs, mi fog történni, ha lejár az Északi Áramlat  1. vezeték karbantartására megszabott tíznapos határidő 

- ismerte el a Reutersnek hétfőn a német energiahatóság vezetője. „Ahogy előre várható volt, ma reggel óta nem érkezik gáz a vezetéken. Azt pillanatnyilag senki nem tudja megmondani, mi történik a karbantartás után. Nem is fogjuk tudni hamarabb, mint egy nappal a megszabott határidő lejárta előtt” – nyilatkozta a hírügynökségnek Klaus Müller, a Bundesnetzagentur első embere.

Az Északi Áramlat 1. a legnagyobb vezeték, amely Oroszországból szállít földgázt Európába, 

évente 55 milliárd köbméter gáz érkezik Németországba. 

Bár a hétfőn kezdődött munkálatok minden évben rendszeresek, az ukrajnai háború miatt erősen kérdéses, megindul-e utána is a gáz. Európában egyre többen tartanak attól, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kihasználja az alkalmat, és tovább korlátozza a kontinens ellátását. Ez pedig azt jelentené, hogy az érintett országok nem tudják feltölteni a gáztározókat a következő télre.