Szédületes tempóban fejlődik a magyar fintechpiac

Milyen tendenciák jellemzik napjainkban a hazai fintechpiacot, a fintechcégeket?

A 2021-ről szóló jegybanki jelentés alapján úgy látjuk, hogy a magyarországi fintechszektor bővülése a pandémia alatt is dinamikus volt, a gazdaságilag aktív hazai fintechcégek száma 150 körülire nőtt. Ezek a vállalkozások már több mint 8000 főt foglalkoztatnak, a 2020-ra vonatkozó MNB-felmérésben még csupán 6000 foglalkoztatottról számoltunk be. A fintechcégek alapvetően a business to business tevékenységre koncentrálnak, vagyis nem kifejezetten kihívói a hazai tradicionális pénzintézeteknek, hanem azok digitális átalakulását segítik. A hazai fintechvállalkozások általánosságban az adatelemzés, az üzleti intelligencia, a pénzügyi szoftverfejlesztés, a rendszer-integráció, valamint a fizetési szolgáltatások területén a legaktívabbak. Összességében a fintechcégek tavaly – a 2020-as működésük alapján – 170 milliárd forint adózás utáni eredményt mutattak ki, ez jelentősen megugrott az előző évhez képest. A foglalkoztatotti létszám intenzíven nőtt, és nagyjából egyenletesen oszlott el a beáramló új munkaerő a fő tevékenységek között. Ami talán magyar specialitás, hogy a bankok és a biztosítók partnereiként működnek, alapvetően ezeknek a pénzintézeteknek nyújtanak szolgáltatásokat. Az is szembeötlő, hogy már mikrovállalkozásként is általában sikeresek, nyereségesek. Ez azt jelzi, hogy vagy különösen kerülik a kockázatokat, vagy csak azok a vállalkozások indulnak el, amelyek előre bebiztosítják magukat különböző megrendelésekkel. A jegybanki elemzés még kitér arra, hogy függetlenül a tevékenység jellegétől és a cégmérettől, a magasabb hozzáadott értéket előállító társaságok kifejezetten aktívak az exportpiacon.

A Covid-válság milyen változásokat hozott a pénzintézetek digitális fejlődésében? A fintechcégek mely területeken működnek együtt a hagyományos pénzintézetekkel?

A járvány megjelenése 2020-ban komoly sokkot okozott a gazdaság működésében és a pénzintézeti szektorban is, egyfajta kényszerdigitalizáció indult el. A pandémia, illetve a vele járó ugrásszerű digitalizáció az ügyfelek oldalán szintén egyre nagyobb nyitottságot és egyre több esetben növekvő elvárásokat eredményezett. Az MNB most harmadik alkalommal publikálta a Fintech és digitalizációs jelentését, így a jegybanknak nagyon jó összehasonlítási alapja van arról, hogy milyen állapotban volt ebben a tekintetben a piac három évvel ezelőtt, és mi a helyzet most. Három esztendővel korábban még a lakossági ügyfelek 44 százaléka mondta azt, hogy alapvetően bankfiókban szereti intézni a pénzügyeit, a tavalyi felmérésünk alapján ez az arány 16 százalék közelébe csökkent. Ez azt jelenti, hogy egyáltalán nem igaz az az állítás, hogy csak a fiatal generációk lennének nyitottak az új banki megoldásokra, egyre inkább az ügyintézés jellegétől függ, hogy bemennek-e a bankfiókba, vagy sem. A lakossági kliensek az egyszerű dolgokat általában gond nélkül elintézik a netbanki vagy mobilbanki felületeken, és ez egyaránt igaz a fiatalokra és az idősebbekre is. Most már minden hitelintézetnél elérhető az online számlanyitás és az alapvető műveletek az internetes felületeken. Ehhez fontos adalék, hogy a bankok az ügyfél-azonosítást és a pénzmosási szempontokat előtérbe helyező ügyfél-átvilágítást online is el tudják végezni, amihez sok fintechcég nyújt segítséget, különböző szolgáltatásokat. Ha azonban jelzáloghitelt szeretnének felvenni, amely sok megfontolást igényel a jó néhány állami támogató program, kamattámogatás miatt, akkor az ügyfelek inkább bemennek a fiókba, és az ügyintézőkkel személyesen vitatják meg a lehetőségeket. Ez vonatkozik a befektetések, valamint a komolyabb megtakarítások kezelésére is. A Covid-helyzet azonban rávilágított, hogy tartósan a digitális megoldások felé kell fordulni.

Az MNB mivel segítette a pénzintézeti szektort a digitális modellváltás megvalósításában?

A jegybank 2021 márciusában kiadott egy ajánlást, amelyben azt kérte a bankoktól, hogy dolgozzák ki a saját digitális transzformációs stratégiájukat. A nemzeti bank szakértői megadták azt a tíz területet, amelyeken változtatásokat kell bevezetni, hogy a mostani kornak megfelelő minimális digitális szolgáltatási szint minden hitelintézetnél megvalósuljon. A bankok viszont szabad kezet kaptak abban, hogy milyen időzítéssel, milyen prioritások mellett valósítják meg a digitális transzformációs stratégiát. Természetesen az elképzeléseket a már meglévő digitális stratégiájukhoz is hozzáilleszthették. Az MNB azt is kérte, hogy ezeket a stratégiai terveket 2021. október végéig a saját vezetői fórumaikon fogadják el, illetve nyújtsák be a jegybanknak is. A jegybank éves szinten konzultál majd a bankokkal, nyomon követve, hogy hogyan viszik végig a szükséges lépéseket. A pénzintézetek saját értékelése szerint most már minden bank felkészült a digitális átállásra.

A digitalizációs fejlettséget tekintve milyen szinten vannak a hitelintézetek?

A jegybank egy hét területet lefedő indexben számszerűsíti, hogy mit állíthatunk a bankrendszer digitális fejlettségéről. Az úgynevezett digitális fejlettségi index a mostani értékelésünk alapján a nulla és 100 pont közötti skálán 61-es szinten áll. 2020-ban 56-os értéket mértünk. Akkor a Covid-hatás miatt a bankok a termék- és ügyfél-kategóriákban léptek előre jelentősen, míg 2021-ben az egyéb partnerkapcsolatok és a menedzsment digitalizálásában erősítettek. Szintén örvendetes fejlemény, hogy a korábban jelentős lemaradásban levők nagyon erős fejlesztésbe kezdtek, így bankrendszeri szinten csökkentek a fejlettségbeli különbségek. Fájó hiányosság maradt viszont, hogy a bankok a belső rendszerek digitalizációjával nem nagyon haladtak előre. Az MNB attól tart, hogy ez így nem maradhat sokáig működőképes, hiszen akár a hazai versenytársak, akár a külföldi kihívóik épp ezen a téren lehetnek előnyben azzal, hogy rugalmasabban, gyorsabban tudnak reagálni az ügyfelek igényeire. Ha a hazai bankok háttérrendszerei továbbra is elavultak és széttagoltak maradnak, továbbá a digitalizáció csak részfolyamatokra terjed ki, az a működőképességüket már középtávon korlátozni fogja. A jegybanki ajánlás ezért kitért arra is, hogy a vállalati informatikai rendszerek transzformációját ugyancsak el kell indítani, sőt, a banki adatvagyonnal is tudatosabban kell foglalkozni, valamint egy olyan átfogó, naprakész adattárházat kell létrehozni és napi szinten használni, amely a későbbi, esetleg a mesterséges intelligencián alapuló elemzésekhez is megfelelő hátteret szolgáltat. Örvendetes azonban, hogy az ügyfelek számára nyújtott digitális szolgáltatások megjelenésére és könnyű kezelhetőségére minden pénzintézet figyel. A felhasználói élmény és a felhasználói felület szempontú tervezés általánossá vált. Ennek eredményeként kiemelt terület, hogy a digitális megoldások egyszerűek és átláthatók legyenek, az ügyfelek tudják, hogy hogyan navigáljanak az alkalmazásokban, és természetesen nagyon sok támogató funkció is rendelkezésre áll azok számára, akik nehezen vagy mégsem tudnak eligazodni az online felületeken.

A digitalizációt nézve mennyire fejlettek a biztosítók?

A biztosítók fejlettségét tekintve a 2020-as 58-as értékről az elmúlt évre 62-re emelkedett a digitalizációs fejlettséget mutató index. Megjegyzem, hogy jelentős különbségek vannak a biztosítók esetén azt tekintve, hogy élet- vagy neméletági üzletágban működnek-e, mert nagymértékben eltér a termékkör. A mérésünk szerint ez befolyásolja az ügyfelekkel való kapcsolattartás gyorsaságát, minőségét. Összességében azt látjuk, hogy a digitálisan igénybe vehető termékek elérhetősége alapvetően kedvező, és a három legnépszerűbb termék, a lakásbiztosítás, a kgfb és a casco, valamint az utasbiztosítás már minden biztosítótársaságnál online elérhető, viszont a komplexebb termékek, mint a például a megtakarítási célú élet- és nyugdíjbiztosítás, valamint a hagyományos életbiztosítás digitalizációs szintje még fejleszthető. A biztosítócégek sokat fejlődhetnének az innovatív piaci szereplőkkel, azaz a fintechcégekkel való együttműködés, a vezetők és a munkavállalók digitális felkészültsége, illetve az ezt támogató szervezeti kultúra területén. Több hazai nagybank is működtet inkubációs programokat, aktívan keresi a tehetséges fintecheket, még ha a valós együttműködésig csak viszonylag kevés céggel jutnak is el a vontatott belső folyamatok miatt. A biztosítóknál is üdvözölnénk hasonló kezdeményezéseket.

Napjaink egyik nagyon fontos kérdésköre a kiberbiztonság. Hogyan áll ezen a téren a magyarországi pénzügyi szektor?

A digitalizációs megoldások terjedésével a kibertámadások kivédésére is nagyobb figyelem hárul. Az általunk áttekintett elemzések szerint az adathalász-támadások világviszonylatban a legjelentősebb mértékben a pénzügyi szektort érintik. Két támadási felület is van, részben a pénzügyi intézményeket, másrészt az ügyfeleket támadják meg. Az utóbbiak esetén tipikus kibertámadási forma az adathalászat és a személyiséglopás. Napjainkban már egyre hihetőbbek, megtévesztőbbek azok a megkeresések, amelyekre az ügyfelek gyanútlanul reagálnak, és ekkor a csalók hozzáférhetnek a megtámadott ügyfél adataihoz, bankkártyájához. Ugyanígy a pénzügyi intézmények is egyre intenzívebb, rafináltabb támadásokkal szembesülnek. Őket zsaroló, vagy olyan, úgynevezett közbeékeléses támadások érhetik, ahol a támadók ügyfélként, partnerként azonosítják magukat, és így próbálnak bejutni a hitelintézetek digitális felületeire. Az Europol jelentései szerint olyan, többrétegű zsarolóvírusok is megjelentek már, amelyek például GDPR-bírsággal is fenyegetik azokat a pénzintézeteket, amelyek nem hajlandók együttműködni. Világméretekben azt lehet megfigyelni, hogy minden másodpercben mintegy húsz zsarolóvírus-támadás éri a pénzügyi intézményeket. A legfontosabb az, hogy folyamatosan fejleszteni kell a szűrőrendszereket, amelyek megakadályozhatják a csalók bejutását a pénzintézetek felületeire, illetve tesztelni szükséges a bankok éberségét. A hitelintézetek oldalán a kibervédelmi képességet az MNB felügyeleti területe is kiemelt figyelemmel kíséri és rendszeresen ellenőrzi. Emellett az ügyfelek figyelmét is fel kell hívni az ilyen csaló, támadó akciókra, és oktatni kell őket. Egyszerű, könnyen olvasható tájékoztató anyagokat kell összeállítani, emellett a rövid videó- vagy animációs filmek is hasznosak lehetnek, a lényeg, hogy az üzenetek valóban eljussanak az ügyfelekhez.