A várakozások ellenére nem csökkentette a globális élelmezésbiztonsággal kapcsolatos aggodalmakat az ukrán gabonaszállító hajók újraindítása. Mára világossá vált, hogy az ENSZ és Törökország közvetítésével megkötött orosz–ukrán megállapodás elsősorban az ukrán gazdálkodóknak a tevékenységük fenntartásához szükséges bevételei miatt volt kulcskérdés – idézte a Politico Tarasz Kacskát. Ukrajna gazdaságiminiszter-helyettese kiemelte:
a gabonaexport legfontosabb célja valójában az, hogy a gabonatárolók kiürüljenek, így az idei terményt be lehessen takarítani és mielőbb értékesíteni.
Az ukrán kikötőkből elsőként kifutó gabonaszállítmányok ráadásul nem a legszegényebb régiókban kötöttek ki: Nagy-Britanniába, Írországba és Olaszországba szállítottak terményt. Közben Libanon nem vette át a több hónap késéssel és minőségi problémákkal érkező ukrán alapanyagokat.
A vártnál jóval mérsékeltebb globális hatást jól jelzi, hogy az élelmiszerek és az alapanyagok ára ugyan némileg mérséklődött az orosz–ukrán megállapodás aláírásakor, ám tartós árcsökkenést nem eredményezett. A búza ára egy hónap alatt mindössze 14,5 százalékkal mérséklődött, ami töredéke az egy év alatti áremelkedésnek.
Az elmúlt hónapokban az Ukrajnában rekedt gabona elszállítására tett erőfeszítések valós célja tehát az volt, hogy kiürüljenek az ország gabonatárolói, a terményt pedig, még ha nyomott áron is, de értékesíthessék az Ukrajnában befolyással bíró nyugati agrárcégek.
Az ukrán gabonaszállítás újraindítása a záloga annak, hogy a háború ellenére több tíz millió tonnára rúgó termést a gazdák be tudják-e takarítani és időben tudják-e értékesíteni. Csak ebben az esetben lesz pénz az őszi vetésre és a további jövedelmező működésre.
Noha úgy tűnhet, hogy csupán néhány nyugati érdekeltségű agráróriás és a helyi gazdák szempontjából fontos a háború sújtotta ország gabonakereskedelmének fennmaradása, valójában az alacsony, sőt, már a közepes jövedelmű államok élelmiszer-biztonsága is ettől függ.
Ennek az oka, hogy az árakat régóta rekordmagas szinten tartó globális piaci szereplők, tőzsdei spekulánsok és befektetők „megnyugtatása”, így a globális pánik enyhülése vezet az ellenértékek tartós mérséklődéséhez. Mindez csak akkor következhet be, ha Ukrajna a háborús helyzet ellenére fenn tudja tartani agrár-külkereskedelmét.
Az alacsony és közepes jövedelmű országokban is rekordokat dönt az infláció, ám ehhez – szemben Európa legtöbb államával – nem az energiaárak megugrása, hanem a brutális élelmiszerár-emelkedés járul hozzá leginkább.
A háború ismét ráirányította a figyelmet arra, hogy elegendő gabonaféle áll rendelkezésre a világban, csak ennek jelentős része nem jut el az éhezőkhöz. A rekordmagas árak a globális élelmiszerpiac négy legbefolyásosabb vállalata,
Ezek az agráróriások forgalmazzák a mezőgazdaságot uraló négy legfőbb növényféle – búza, kukorica, cukornád, rizs – mintegy felét. Ezeknek a cégeknek jelentős a befolyásuk a globális élelmezésre, így az árakra is, de Ukrajnában is komoly érdekeltségeik vannak.
A globális élelmezésbiztonság miatt felmerülő aggodalmak tehát elsősorban nem az élelmiszer mennyisége miatt erősödtek fel, hanem a világpiaci árak korábban nem tapasztalt gyors és jelentős emelkedése miatt.
Ennek ellenére a termésmennyiségre vonatkozó kilátások sem túl biztatók. Az ukrán tengeri gabonaexport újraindítását követően az ENSZ a szintén szélsőséges műtrágyapiac és műtrágyahiány miatt újabb krízist vetített előre.
A magasabb terméshozamokhoz elengedhetetlen a műtrágya használata, ám a szintén válságot okozó energiaár-robbanás miatt sokszorosára emelkedtek az árak. Ennek az az oka, hogy a műtrágya gyártásához jelentős mennyiségű földgáz felhasználására van szükség, amely mindössze néhány hónap alatt szintén többszörösére drágult.
A magas árakhoz a műtrágyánál az előállítási költségek mellett a kínálat hiánya is hozzájárul. A világ legnagyobb műtrágya-előállítója, Oroszország ugyanis a nyugati szankciók miatt gyakorlatilag nem tud mezőgazdasági termékeket exportálni. Moszkva emellett sok alapanyag kivitelét is korlátozta, válaszul az Ukrajna megtámadása miatt hozott büntetőintézkedésekre.
Műtrágya nélkül a szokásos terméshozamok töredékét lehet elérni, a magas ellenértékek miatt pedig ugyancsak a szegényebb államok élelmiszer-ellátása kerül veszélybe.
Szintén egyre súlyosabb terméskiesést okoz a klímaváltozás miatt gyakrabban előforduló szélsőséges időjárás. Az éghajlatváltozás amellett, hogy a legszegényebb afrikai régiókban teljes térségeket tehet lakhatatlanná és óriási globális vándorláshoz vezethet, a gazdag, modern mezőgazdasággal büszkélkedő országokat sem kíméli.
Európában minden idők legnagyobb szárazsága pusztítja az idén a termést. Franciaországban, Nagy-Britanniában és Hollandiában a legfejlettebb technológia mellett is jelentős terméskiesést okoz az aszály.
Hiába megoldott a mezőgazdasági területek öntözhetősége, a szárazság miatt a természetes vizek, például a folyók vízszintje jelentősen csökkent, Európa legjelentősebb vízforrásai gyakorlatilag kiszáradnak.
Mindez tehát a szakértők szerint ismét arra hívja fel a figyelmet, hogy az egyre szélsőségesebb időjárás önmagában növelheti az éhezést, a globális válságért ugyanakkor legalább ennyire felelős a kontroll nélküli szabadpiaci élelmiszer-kereskedelem, vagyis a világméretű kiszolgáltatottság a befolyásos piaci szereplők érdekeinek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.