Négymillió kilogramm élelmiszert mentettek meg a kukától

Négymillió kilogramm élelmiszert mentett meg és osztott szét rászorulók között 2022 első felében a Magyar Élelmiszerbank Egyesület – közölte a szervezet.
A többségében lejáratközeli vagy csomagolási hibás mentett termékekből eddig 211 ezer rászorulónak jutott. 

Év eleje óta 170 áruházzal gyarapodott a rendszer, ez több mint 40 százalékos bővülés. Jelenleg az ország 576 pontján gyűjtik össze mindennap a megmaradt zöldség-gyümölcsöt, pékárut és egyéb, forgalomba már nem hozható, de fogyasztásra alkalmas termékeket.
Az elmúlt 17 esztendőben csaknem 100 millió kilogramm feleslegessé vált élelmiszert mentett meg a kidobástól és segített vele nehéz sorsú embereken a jótékonysági szervezet – olvasható a dokumentumban.

Az áruházi mentésen túl 400 ezer kiló áru érkezett az Élelmiszerbank raktárába közvetlenül gyártóktól és forgalmazóktól, ezek egy részét kifejezetten az ukrajnai háború elől menekülők támogatására ajánlották fel a cégek. A többi adomány innen is gyermekotthonokba, családsegítő szolgálatokhoz, fogyatékkal élőket segítő szervezetekhez, hajléktalanellátó központokba, az idősgondozásban, nagycsaládos egyesületekhez és az ország elmaradott térségeiben lévő településekre került.

Az egyesület mára egy több mint 500 karitatív szervezetből álló országos hálózatot épített fel, a közreműködő partnerek segítségével naponta átlagosan 22-23 ezer kilónyi élelmiszert tud összegyűjteni és szétosztani ingyen, túlnyomórészt önkéntes munkára támaszkodva.
A szociális élelmiszermentés, amit az Élelmiszerbank végez, a nélkülözés enyhítése mellett környezetvédelmi célokat is szolgál. 

Az egyesület által az év első felében megmentett négymillió kilogrammnyi áru előállításának és lebomlásának 9500 tonna lett volna a szén-dioxid-lábnyoma. Egy ekkora kibocsátás megkötéséhez egy 46 hektáros erdő lett volna elegendő, ami a fővárosi Gellért-hegy méretével vetekszik – írják a közleményben.

Az elmúlt hónapok extrém áremelkedései a háztartások étkezési kiadásain érzékelhetők leginkább. Jól mutatja a helyzet súlyosságát, hogy van olyan vidéki város, ahol az elmúlt hetekben kétszer annyi nagycsaládos szülő kért segítséget a szervezet élelmiszerosztásain, mint korábban – közölték.

Az elmúlt években, évtizedekben általános jelenség volt, hogy a fiatalok kevésbé becsülték meg az élelmiszert, mint a szüleik, nagyszüleik generációja. Ez a hozzáállás most jelentősen változik, hiszen a tehetősebb rétegeknek is változtatniuk kell a vásárlási és fogyasztási szokásaikon – mondta Nagygyörgy András, az Élelmiszerbank külső kapcsolatok igazgatója.

A drágulás következtében várhatóan csökkenni a háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyisége, ami a Nébih felmérései szerint az elmúlt években 65 kilogramm körül mozgott fejenként – összegezte az egyesület.